Három hónap – a hatósági, bűnügyi tapasztalatok szerint néha még ennyi időt sem élnek meg azok a vállalkozások, melyeket kifejezetten az áfacsalás elkövetésére hoznak létre. A rövidke céglét indoka rendkívül egyszerű: általában negyedévenként kell áfabevallást készíteni, a visszaéléseket leplező dokumentum – vagy annak hiánya – pedig könnyen gyanússá válhat. Különösen akkor, ha működésének első napjától a társaság hatalmas tételben vásárol és ad el különféle termékeket, s üzletfelei között akár külföldi vállalkozások is akadnak.
Az efféle cégeknek nemegyszer az a szerepük, hogy eltüntessék az áfát: a hosszú láncolatban mindig megtalálható legalább egy vállalkozás, amelyik nem fizeti be a közterhet, és bevallást sem készít. Céljuk eléréséért az áfacsalás résztvevői némelykor egyszerre több céget is létrehoznak, hogy ha az egyiket be kell dönteni, a kétes tevékenységet egy másikba menthessék át. A társaságokat rendszerint nincstelen emberek, külföldi vagy magyar strómanok veszik a nevükre – persze némi ellenértékért.
– Ma már nem lehetséges, hogy több, akár tucatnyi vállalkozást olyan személy működtessen, aki korábban súlyosan megszegte az adózási szabályokat – ezt közölte kérdésünkre Aszalós Andrea, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóreferense. Mint elmondta, az állami fellépés akkor lehet a leghatékonyabb, ha a hatóság már az első lépésnél komoly akadályokat állít a kétes körök elé. A csalárd cégalapítás megnehezítése, a gazdasági szerepet vállalók átvilágítása emiatt nyer nagy jelentőséget.
A sajtóreferens rámutatott: a visszás céghalmozást a 2012 óta élő úgynevezett adóregisztrációs szabályok akadályozzák meg. Az ellenőrzésben a NAV munkatársai azokat a személyeket keresik, akik úgy alapítanának társaságot vagy kapcsolódnának be egy már működő cégbe, hogy korábbi vállalkozásaiknál komoly hiányosságokat, szabálytalanságokat állapított meg a hivatal. – A három lépésből álló módszer az áfacsalók, a cégbedöntők és a számlagyárak működtetőinek dolgát is megnehezíti, hiszen a visszaélések egyik legfontosabb elemét, a gyors cégcserét szorítja keretek közé, lehetetleníti el – jegyezte meg a sajtóreferens.
A teljes cikk a Magyar Nemzet hétfői lapszámában olvasható.
