Egyre súlyosabb mértéket ölt a mezőgazdasági aszály, és a belátható nyolc-tíz napos időtávon sem várható számottevő csapadék hazánkban – olvasható a Hungaromet agrometeorológiai elemzésében. Mint írták, az elmúlt egy hét során csak hétfőn és kedden fordult elő néhol záporos csapadék hazánkban. Helyenként húsz milliméter is lehullott, de csak igen kis területen, az ország döntő részén május közepe óta nem hullott számottevő eső.
Így egyre inkább felsejlik a 2022-es történelmi aszály rémképe.
Az elmúlt harminc nap csapadékösszege húsz-hatvan milliméterrel marad el a sokéves átlagtól. A kilencvennapos hiány pedig már többnyire harminc-kilencven milliméter között jár hazánkban.
A talaj felső ötven centiméteres rétege gyakorlatilag az egész országban kritikusan száraz, a felső egy méteres talajrétegből 80-120 milliméter csapadék hiányzik.
Az aszály tovább fokozódott, jelenleg hazánk túlnyomó részén nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható. A múlt hét közepétől a hét végéig emelkedett a hőmérséklet, majd a harminc Celsius-fok körüli csúcsértékekről hétfőre a Dunántúlon, kedden pedig sokfelé keleten is 25 fokra esett vissza.
De jelenleg újabb felmelegedési hullám zajlik
– emlékeztet a Hungaromet.
Nem várható javulás
A talaj még jobban kiszárad, az aszály tovább fokozódik. A gyenge frontok pár fokos lehűlést hoznak ugyan, de alapvetően nyári melegre van kilátás, sőt jövő héten a napi csúcshőmérsékletek harminc fok fölött várhatók.
Tóth Tamás meteorológus a közösségi oldalán azt írta, hogy az ország négyötödén jelenleg súlyos az aszályhelyzet. Kecskeméten, Szegeden, Szekszárdon, Cegléd környékén, a déli országhatár mentén, a Mecsek nyugati oldalán és néhol a Mezőföldön a júniusi csapadék nulla, Pécsett mindössze 0,3 milliméter.
A folyókat sem kímélte a száraz tavasz
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tanulmánya szerint idén tavasszal nemcsak hogy elmaradtak az éghajlatunkra jellemző tavaszi árhullámok, de kifejezetten alacsony mederteltségek jellemezték a vízfolyásokat.
Az elemzés szerint az elmúlt évek legszárazabb téli és március eleji időszaka az éghajlatunkon szokatlan jelenséget okozott: elmaradtak a hóolvadásból származó kisebb-nagyobb árhullámok, és a hazai vízmércéken extrém alacsony vízszinteket tapasztaltak a szakemberek.
A tavaszi aszály legalacsonyabb vízállásértékei a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén idén március elején alakultak ki, ennek fő oka az volt, hogy extrém kevés szilárd és folyékony csapadék hullott a folyók vízgyűjtő-területén.
Kiemelték, hogy Magyarország nagy folyóinak felső vízgyűjtőin az elmúlt téli időszakban jellemzően száraz, csapadékban szegény időjárás uralkodott. A Duna meghatározó, nagymarosi vízgyűjtő területére az átlagos téli csapadék hatvan százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott le. Az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn az utóbbi évek legkisebb értéke volt.
A kormány segíti a gazdákat
Orbán Viktor májusban tudatta, hogy felállították az Aszályvédelmi Operatív Törzset.
Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ismertette, hogy az operatív törzs tagjaival számba vették a rendelkezésre álló eszközöket, a lehetőségeket, hogy az idei évben elhárítsák az aszály következményeit és mérsékeljék a károkat. A kormányfő minden gazdát arra kért, hogy működjön együtt az operatív törzzsel, mert közös érdek, hogy a földeken is sikeres évet zárhassanak.
