Hatalmas összegek tűnhetnek el a nemzetközi vállalatcsoportok pénzügyeinek szövevényes útvesztőiben – erre lehet következtetni szakmai tapasztalatok alapján. – A jelenség Magyarországot is érdemben érintheti, becslések szerint tíz-, de akár százmilliárd forintos összeg is hiányozhat a hazai költségvetésből a céges pénzek átirányítása, elterelése miatt – így vélekedett lapunknak nyilatkozva Lipták Zoltán. A folyamatok hátterét megvilágítva az Ernst and Young adópartnere arról beszélt: manapság a világgazdaság ügyleteinek nagyjából kétharmada olyan társaságok között köttetik meg, amelyek egy vállalatcsoportba tartoznak, és amelyeket így vagy úgy, de azonos tulajdonos irányít.
A globális jellemzők a hazai viszonyokban is tetten érhetők, idehaza szintén számos nemzetközi cégcsoport tevékenykedik. Lipták Zoltán rámutatott: az egyes esetek megítélésekor lényeges, hogy a vállalatláncon belüli ügyleteknél milyen árat kötnek ki az egymástól függő felek. Például az anyacég mekkora kamattal ad kölcsönt leánytársaságának, vagy bizonyos szolgáltatásért, áruért milyen ellenértéket számol fel. A pénzmozgások ellenőrzésekor akkor nem emel kifogást az adóhivatal, ha a megszabott ár legalább közel esik vagy meg is egyezik azzal az összeggel, amit független piaci szereplők határoznának meg. – Tegyük fel – magyarázta a szakember –, hogy az anyavállalat kamatmentesen nyújtott hitelt leánycégének. A társasági adó kiszámításánál ilyen esetben korrekciót kell alkalmazni. Meg kell állapítani, hogy az adott vállalkozás azonos futamidőre a piaci viszonyok között mekkora kamattal kaphatna kölcsönt. – Máskülönben a módszer tökéletesen alkalmas lenne a megtermelt összegek országok közötti mozgatására – mondta az adószakember.
Lipták Zoltán a hazai viszonyokról szólva arról beszélt: az adóhatóság rendkívüli figyelmet fordít a cégcsoportok tagjainak egymás közötti ügyleteire. Egy-egy évben tízmilliárdos tételt is kitett az ellenőrzésekben megállapított hiányzó adó és a kiszabott büntetés összértéke. Az áfaügyek után a cégcsoportok ellenőrzésénél tapasztalhatja a magyar adóhivatal a legtöbb szabálytalanságot, hiányosságot. – Az esetek bizonyos részében akár adóelkerülés szándéka is vezethette az érintett cégeket, a legtöbbször azonban inkább téves, eltérő jogértelmezés vagy adminisztrációs hiba alapozhatta meg a hatósági fellépést – vélekedett általánosságban az adószakember. Hozzátette: a cégcsoportok adóügyi, pénzügyi lépéseit a haszonszerzés, vagyis az anyagi szempontok vezérlik. Így előfordulhat, hogy olyan országba irányítják a vállalatlánc nyereségét, ahol a legalacsonyabb a közteher, esetleg adókedvezmény vehető igénybe. A hazafias érzület, az otthoni gazdaság segítése ritkábban fedezhető fel a pénzmozgató törekvések mögött.
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
