Az ajánlásokban megfogalmazott célok – a pénzügyi egyensúly fenntartása, a növekedés dinamizálása és a foglalkoztatás bővítése – az előző évekhez hasonlóan egybevágnak a kormány törekvéseivel – írja közleményében a szaktárca.
A tavalyihoz hasonló tartalmú ajánlások azonban alig tükrözik azt a nyilvánvaló javulást, amely a magyar gazdaságban az elmúlt évben bekövetkezett: a GDP idei növekedése meghaladja a korábbi várakozásokat, a beruházások kiugró ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma immár meghaladja a 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt, és az infláció rekordalacsony szinten áll.
Éppen ezért a bizottság értékelésével – és részben az ebből levezetett ajánlásokkal – a kormány több ponton nem ért egyet, amit a megadott határidőig, holnap estig jelez a bizottságnak – közölte a tárca.
Az NGM tájékoztatása szerint Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak – hangsúlyozzák.
Az ország nem ért egyet a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is.
A kormány a következő hetek egyeztetésein arra törekszik, hogy az ajánlások végleges, az Európai Tanács által csak június végén elfogadandó változata jobban figyelembe vegye a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit – közölte a szaktárca.
A bizottság szerint a Brüsszelbe eljuttatott konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban a kormány jövőre a bizottságnál valamivel nagyobb, 2,5 százalékos növekedésre számít. A bizottság szakemberei szerint 2017-re a programok túl derűlátó előrejelzést adnak, és bár a 2014-es hiánybecslés kiegyensúlyozott, jövőre a tervezettnél magasabb lehet a deficit.
A hitelezés beindítása érdekében a bizottság szerint a többi között csökkenteni kellene a pénzintézetekre kivetett különadót, illetve át kellene alakítani a pénzügyi tranzakciós illetéket annak érdekében, hogy a megtakarítások a bankokban maradjanak.
A foglalkoztatás terén Brüsszel annak bevezetését sürgeti, hogy a foglalkoztatási szolgálat személyre szabott ajánlatokat kínáljon az álláskeresőknek, a fiatalok számára jöjjön létre mentorhálózat. A bizottság a közmunkaprogram újragondolására is javaslatot tesz.
Az energiaszektorban a bizottság pedig annak a felülvizsgálatát javasolja, hogy milyen hatással van a hatósági árak folyamatos csökkentése a versenyre és a beruházások ösztönzésére.
