Több adócsökkentési tervről is hallhattunk az elmúlt hetekben. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a személyi jövedelemadó (szja) jelenlegi 16 százalékos kulcsának tíz százalék alá csökkentéséről. Emellett – híreink szerint – napirendre került a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény megduplázása, s ha csak utalás formájában, de szóba jött a munkáltatók terheinek enyhítése is. Mindegyik forgatókönyv lényeges vonása volt, hogy a számottevő adócsökkentő lépések fedezetét a magyar gazdaság teljesítményének erőteljes növekedése teremthetné meg.
– A személyi jövedelemadó mérséklése népszerű intézkedés lenne, hiszen azonnal és a munkavállalók valamennyi csoportjánál béremelést jelentene – így vélekedett kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint ennek nyomán az szja-mérséklés a belső kereslet bővülését hozhatná, vagyis a lakosság nagyobb összegeket költhetne. A 16 százalékos adókulcs kilenc százalékra csökkentése után az államkasszának – egyes számítások szerint – nagyjából ötszázmilliárd forintnyi bevételkieséssel kellene számolnia. – Azt ugyanakkor szinte lehetetlen számszerűsíteni, hogy a teherenyhítés – a makrogazdasági adatokat vizsgálva – mennyi idő alatt és milyen jellegű kedvező hatásokat hozhatna – mondta a szakember.
Előtérben a vállalkozások
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint más lenne a helyzet, ha a kormányzat inkább a szociális hozzájárulási adó, vagyis a korábbi munkáltatói járulékok összegéből faragna. Nagyjából 350 milliárd forintból öt százalékkal mérsékelhetnék a mostani 27 százalékos terhet. – A lépés több lenne, mint jelképes – fogalmazott az adószakember, aki szerint a munkaadók kiadásainak apadásától – a mostani gazdasági körülmények között – a termelékenység növelése és a foglalkoztatottak számának emelkedése remélhető.
A korábban az adóhivatal elnökhelyetteseként dolgozó szakértő említést tett az áfacsalás kérdéséről is. Vámosi-Nagy Szabolcs arról beszélt: egy-egy termékkör áfájának mérséklése semmiképp sem orvosolja a problémát. A visszaélések megvalósítói ugyanis gond nélkül alkalmazkodnak a viszonyokhoz, s azokkal az árucikkekkel folytatják üzelmeiket, amikre a jogszabály alapján továbbra is a legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsot kell felszámolni. – Az ilyen áfacsökkentés voltaképpen pénzkidobás: a közkassza azonnal elesik a szóban forgó összegtől, a visszaélések nyomán az államot érő kár azonban nem mérséklődik, miközben a fogyasztói árak sem csökkennek – mutatott rá a szakember. A csalások visszaszorításához elsősorban az ellenőrzés szigorán, hatékonyságán kell javítani, s felmerülhet a világ legmagasabb áfakulcsának folyamatos csökkentése is. Ha ugyanis a kulcs alacsony, kevésbé éri meg csalni, mivel a visszaélésnek is megvan a maga önköltsége.
A forgalmiadó-visszaélések ügyéről szólva sajátos megoldási javaslatot vázolt lapunknak Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint egy viszonylag könnyen létrehozható számítógépes rendszer sokat tehetne a visszaélések leküzdéséért és a résztvevők felelősségre vonásáért. Eszerint az állami informatikai rendszer elektronikus levélben hívná fel az érintett vállalkozás figyelmét arra: üzletfele az adóügyi adatok alapján az utóbbi időszakban nem fizetett áfát, esetleg bevallást sem készített. Az e-mailben néhány kérdést szegeznének a kétes céggel kapcsolatba kerülő társaságnak, például arról, hogy milyen körülmények között működik.
– A megszólított gazdasági szereplőnek nyolc napon belül reagálnia kellene a megkeresésre, aminek elmaradása esetén szankció léphetne életbe – fogalmazott Ruszin Zsolt. A módszer két célt szolgálna. Egyrészt a legális üzletelők azonnal megszakítanák a kapcsolatot az áfaügybe keveredett vállalkozással, a csalási láncolatot így akár napokon, heteken belül el lehetne vágni. Másrészt a felelősségre vonás is könnyebb volna.
– Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy a cégeknek, amennyire csak tehetik, ellenőrizniük kell gazdasági partnereiket. Ha egy társaság annak ellenére sem áll el az üzlettől, hogy az állam közli vele a tényeket, alappal már nem hivatkozhat rá: nem tudott üzletfele csalásáról – mondta az alelnök. Hozzátette, a rendszer életbelépése után aligha jutna el mindenféle felelősségre vonás nélkül az áfacsalás miatt igen olcsó tej, olaj, cukor és más élelmiszer a nagyáruházakba. A szisztéma akár tízmilliárdos összegeket is garantálhatna a költségvetésnek.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
