Büntetőfeljelentés jöhet a norvég alapok ügyében

A kormány belenézne az alapok pénzosztását korábban vizsgáló jelentésekbe; ha ezek bűncselekményre utalnak, a kormány feljelentést tesz.

A magyar kormány és a Kehi továbbra is azon lesz, hogy a közpénzekkel játszó csoportokat leleplezze, és az országba érkező források a teljes magyar társadalom javát szolgálják – mondta a helyettes államtitkár. Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor közölte, ha a sajtóban megjelent hírek a vizsgálati anyag ismeretében beigazolódnak, akkor adott esetben a sikkasztás gyanúja is felmerülhet. A kutatási anyag pontos ismeretében a magyar kormány azonnal kezdeményezi a norvég kormánynál a tárgyalások megkezdését – mondta a helyettes államtitkár, aki szerint a norvég kormánynak is ki kell állnia, és tiszta helyzetet teremteni az Ernst and Young vizsgálati eredmény tükrében.

Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy a magyar kormány és a norvég tárgyalópartner közötti legutóbbi egyeztetésén az hangzott el, hogy az alap magyarországi működése kapcsán eddig nem volt semmilyen norvég vizsgálat, azonban szeretnének indítani egyet, erre hivatkozva kérte a norvég partner a magyar kormánytól a Kehi-vizsgálat leállítását. Hozzátette: tisztázni kell, hogy a sajtóban megjelent Ernst and Young anyag a tervezett brüsszeli vizsgálat része-e. Szerinte, ha norvég megrendelésére készült a 2008-2010-es időszakra vonatkozó Ernst and Young vizsgálat, és ez a gyakorlat azóta is folytatódik, akkor a megállapításokat a norvég kormány nem hagyhatja figyelmen kívül.

A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a Transparency International (TI) helyesen cselekedett akkor, amikor az ombudsmanhoz fordult az ügyben, mert miközben együttműködik a kormányzattal az ellenőrzés során, addig abban a kérdésben, amelyben kritikát fogalmaz meg, az illetékes hatósághoz fordul. E tekintetben a civil szervezetek példát vehetnek a TI lépéséről – mondta.

A helyettes államtitkár újságírói felvetésre megismételte, hogy különbséget kell tenni a magyarországi civil szektor és néhány „civilnek látszó”, de pártpolitikai tevékenységet végző szervezet között.

Az EY (korábban Ernst & Young) szigorú belső szabályzatának megfelelően a mindenkori ügyfeleit érintő ügyekben nem nyilatkozik, és semmilyen ilyen jellegű információt nem hoz nyilvánosságra az üzleti titkok védelme érdekében  – közölte EY az MTI érdeklődésére pénteken.

Ismert, a Heti Válasz szerdán hívta fel a figyelmet arra, hogy az Ernst & Young átvilágító cég jelentéstervezete alátámasztja a magyar Miniszterelnökség kifogásait a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatban. Mint írták, azt, hogy az Ökotárs-féle pénzosztás „roppant belterjes”, először nem a magyar kormány tette szóvá. A lap birtokába került a norvég pénzt közvetítő brüsszeli finanszírozási iroda által megbízott Ernst & Young cég jelentéstervezete, amely – mint írták – a 2008–2010-es időszakra vonatkozóan alátámasztja a Miniszterelnökség kifogásait. „S mivel az Ökotárs gyakorlata olyan maradt, amilyen volt ( ), az Ernst & Young ítélete ma is érvényes” – állapítja meg a Heti Válasz.

Gulyás Márton beismerte, valóban politikai célokra, például Lázár János elleni tüntetés szervezésére használta fel a Krétakör Alapítvány a Norvég Civil Alaptól nyert támogatást. Közben a TASZ is bejelentette, nem hajlandó együttműködni a pályázati pénzek felhasználására irányuló vizsgálatban – olvasható a szerdai Magyar Nemzetben.

Ismert, az egész ügyet Lázár János levele indította útjára, amelyben magyarországi politikai szervezetek külföldi pénzelése ellen tiltakozott. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azóta elkezdte a norvég alapot érintő vizsgálatát, a héten a második szakaszban azt térképezik fel, hogy a támogatáshoz jutó kedvezményezettek az elnyert pénzeket mire költötték.