Egyre kevesebben élnek segélyből

Hatvanöt százalékkal nőtt a lakásfenntartási, ötven százalékkal az adósságcsökkentő támogatásban részesülők száma.

2014. 06. 24. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hat évvel ezelőtt még havonta átlagosan több mint 213 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, négy évvel később azonban már csak 38 ezer ember élt ebből az ellátásból, vagyis kevesebb mint ötödére csökkent a segélyből élők száma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2013. című kiadványának szociális támogatásokra vonatkozó fejezetéből. Az ellátottak számának változására jelentős hatást gyakorolt a támogatásokat érintő szabályozás reformja, aminek elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése volt.

Szociális segélyben már csak azok részesülhetnek, akik egészségi állapotuk, életkoruk vagy egyéb akadályoztatásuk miatt nem képesek a munkavégzésre. Ezzel együtt azonban a korábbinál lényegesen szűkebb, dolgozni valóban nem tudó réteg ellátásának összege 2005-höz képest csaknem ötven százalékkal nőtt: az egy főre jutó havi átlagos összeg 25 305 forintra emelkedett. A munkaképesnek bizonyulók csoportja segély helyett foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhet, de csak abban az esetben, ha legalább harminc nap munkaviszonyt igazolt. 2012-ben csaknem 237 ezren részesültek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, 13 százalékkal többen, mint az előző évben. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az álláskeresési járadék folyósításának idejét a korábbi 270-ről 90 napra rövidítette a kormány, vagyis aki 90 napon belül nem helyezkedik el, és nem jogosult álláskeresési segélyre, az csak a jóval kisebb összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhet, amelynek összege 2012-ben 21 943 forint volt, kevesebb, mint a szociális segély összege.

Az átalakítás nem a források kivonását jelentette, hanem azok átcsoportosítását. A rendszeres szociális segélyben részesülők számának jelentős csökkenésével együtt drasztikusan nőtt az olyan támogatásokra és szociális alapszolgáltatásokra fordított keret, valamint az azt igénybe vevők köre, amelyek nemcsak a segélyből élők, hanem az alacsony jövedelmű dolgozó családok és a szerény nyugdíjból élők megélhetését is segítik. Ilyen kiadáscsökkentő tétel a lakásfenntartási támogatás, amelynek felhasznált összege folyó áron 84 százalékkal emelkedett 2005 és 2012 között. Erre a célra 2005-ben még csak 12 milliárd forintot fordítottak, 2012-ben azonban már 22 milliárdot, ráadásul a jogszabályi változások nyomán 2012-ben már az összeg csaknem felét természetbeni támogatásra – például tűzifára – költötték, míg 2005-ben még alig a harmadát tette ki az ilyen támogatás. Az igénybe vevők száma is jelentősen gyarapodott: 2005-ben még 305 ezer ember részesült ilyen segítségben, 2012-ben pedig ezer híján félmillió ember kapott segítséget a rezsi kifizetéséhez, ami mintegy 65 százalékos emelkedés. Az egy főre jutó átlagos összeg 44 494 forint volt, tíz százalékkal több, mint korábban.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.