A jegybank megjegyzi, hogy a Költségvetési Tanács által vizsgált adósságszabály szintén változatlan árfolyamon írja elő az év végi adósságráta csökkenését, ami mind a jegybank, mind a KT szerint teljesülhet a fegyelmezett költségvetési politika fennmaradása esetén. Az MNB júniusi inflációs jelentésében változatlan 2013. évi árfolyamszintet feltételezve a GDP 78,7 százalékára becsülte a 2014. végi adósságrátát. (Tavaly a ráta a GDP 79 százaléka felett volt.) Megjegyzi az MNB ugyanakkor, hogy a tényleges szám nagymértékben függ a december 31-én fennálló árfolyamtól, így arra megalapozott becslést tenni nehéz.
A jegybank hozzáteszi, hogy néhány tizeddel mérsékli az államadósságot, ha a GDP reálnövekedése meghaladja a júniusi inflációs jelentésében szereplő 2,9 százalékot. (Az MTI-nek korábban nyilatkozó elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium is 3 százalék feletti idei gazdasági növekedésre számít.) Az előzetes pénzügyi számlák alapján a kormányzati szektor bruttó adóssága a GDP 85,1 százaléka volt 2014 második negyedévének végén, amiben átmeneti tényezők is szerepet játszottak, ezért közölt részletes elemzést az MNB az államadósság várható alakulásáról.
A mutató emelkedésében szerepet játszott egyebek mellett az államadósság devizarészének árértékelődése, mert az államadósságon belül a devizaadósság aránya még mindig 40 százalék körüli. Az euró 310 forintra erősödött a forinttal szemben a második negyedév végére a 2013. év végi 297-es és az előző negyedév végi 307-es árfolyamhoz képest. Az árfolyamváltozás az év végihez képest a GDP 1,3 százalékával, míg az előző negyedévhez képest a GDP 0,2 százalékával növelte az adósságrátát. A forint-euró árfolyam 1 forintnyi elmozdulása mintegy 0,1 százalékponttal változtatja meg a GDP-arányos adósságrátát – írja az MNB.
Az államadósság növekedésében azonban az állam pénzügyi tartalékainak felhalmozása játszotta a legnagyobb szerepet – hívja fel a figyelmet a jegybank. Hozzáteszik, hogy a központi költségvetés rendelkezésére álló forint- és devizabetétek összege jelentős mértékben, mintegy 1600 milliárd forinttal, a GDP 5,3 százalékával emelkedett a félév folyamán. A betétek állományának növekedését a devizakötvény-kibocsátás és az első félév sikeres forint állampapír-aukciói tették lehetővé, amelyeken magas kereslettel és alacsony hozamokkal szembesülve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) rendre a felkínált mennyiségnél nagyobb összeget értékesített. Emellett a lakossági papírok állománya is emelkedett – tette hozzá az MNB.
A tanulmány szerint az első fél évben az egész évre tervezett nettó állampapír-kibocsátás már túlteljesült, azaz a második félévben nettó értelemben várhatóan több adósságot fizet vissza a magyar állam, mint amennyit felvesz. Ez is az adósság – és az állami betétek – csökkenését jelenti, és ez a fő oka annak, hogy év végére a félévinél számottevően alacsonyabb adósságráta várható – írja az MNB.
A cikk kitér arra, hogy a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szezonalitásából eredően az éves hiány nagy része az első fél évben alakul ki. Szinte minden évben, így például 2012-ben és 2013-ban is a teljes éves deficit körülbelül 80 százaléka volt az első féléves hiány. Idén is hasonlóan alakulnak a költségvetési folyamatok: a központi államháztartás első félévi pénzforgalmi hiánya 814 milliárd forint volt, ami – a jelenleg ismert folyamatok és bejelentések alapján – az MNB által becsült éves pénzforgalmi deficitnek körülbelül a háromnegyede – írja a jegybank a tanulmányban.
