Moszkva felmentést adott a burgonya- és hagymavetőmagok, a hibrid csemegekukorica és zöldborsó, a laktózmentes tejtermékek, bizonyos vitaminok és íz-adalékanyagok, továbbá proteinkoncentrátumok importjára. Ennek ellenére az augusztus 7-én bevezetett embargó komoly veszteségeket okoz a cégeknek – jelentette ki Tóth Imre.
Utalt Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter múlt heti közlésére, miszerint a magyar mezőgazdasági export nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés. A szakértők jelentősen alulbecsülték a veszteségeket. Kifejtette, a kamara és a vállalkozások minden olyan szankciót elleneznek, amely gátolja a cégek külpiaci tevékenységét. Keresik azokat az utakat, amelyek lehetővé teszik az áruk rendeltetésszerű eljutását a célországba.
Emlékeztetett: az MKIK tagozata javaslatot tett arra, hogy hívják össze a magyar–orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottságot, a tárgyalások miniszteri szinten erről már megindultak Oroszországgal. A tiszteletbeli elnök reményét fejezte ki, hogy erre októberben sor kerül, hangsúlyozva: nemcsak az ipar, építőipar, mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét kell áttekinteni, hanem a turizmusét is. Egyelőre nincs fennakadás Magyarországon az egészségturizmusban, de Ausztriában már 20 százalékos visszaesést okozott az orosz–ukrán válság az idegenforgalomban.
Szólt arról is, hogy mindössze néhány száz magyar–orosz vegyes vállalat működik Magyarországon, s bár ez a cégforma nem biztosít kivételt az embargó alól, attól függetlenül lehetőséget ad a magyar cégeknek az orosz piaci fejlődésre.
Véleménye szerint Magyarországnak az agrártechnológiákkal kellene intenzívebben megjelennie az orosz piacon, ami nincs az embargós listán, így például komplex hűtőházakkal vagy melegházak létesítésével. Ebben a magyar cégek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek.
Egy másik alternatívát vázolt fel a Magyar Nemzetnek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, Kazahsztán lehet az egyik aduász az orosz embargóra adott válaszok közül az uniós országok körében, ugyanis vámunióban áll Oroszországgal, így egy hátsó kaput jelenthet az EU-ból exportált termékeknek. Felhívta a figyelmet, hogy az érintett uniós tagállamok többsége megpróbálja a feleslegessé vált árut minél előbb, új piacokon értékesíteni, erre pedig a legtöbb államnak ugyanaz lesz a receptje.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az orosz tilalom miatt a magyar almatermelőket ért veszteségeket a kabinet intézkedéscsomaggal egyensúlyozná ki. Úgy tudni, alapvetően a meggynél is jelentkező zavarok levezetésére használt megoldások jöhetnek jelen esetben is szóba, vagyis a kormány kivonná a többlettermést a piacról, a feldolgozók támogatásán keresztül. Az Európai Unió egy több mint 120 millió eurós segélycsomagról hozott döntést nemrég.
Az embargó ugyanakkor nem csak az európai gazdaságnak jelent nehézséget, Oroszországban számos termék ára emelkedett a múlt héten. Az orosz statisztikai hivatal szerdán ismertetett adatai szerint az augusztus 25-én záródott héten a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékkal a csirke ára emelkedett egy hét alatt. A sertéshús 0,9, a marhahús 0,3, a hal 0,5 százalékkal drágult átlagosan. Augusztus eleje óta Oroszországban a csirkehús ára 3,6, a sertéshúsé 1,7, a marhahúsé 0,9, a halé 1 százalékkal emelkedett.
A múlt héten az alma ára 0,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a burgonya ára 7,6 százalékkal, a paradicsomé 7,1, a káposztáé, a sárgarépáé és a hagymáé 3,1-5,9 százalékkal csökkent. A múlt héten a vaj ára 0,1 százalékkal, a sajtoké átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett, a tejé 0,1 százalékkal csökkent, a túró és a tejföl ára nem változott a megelőző héthez képest. A statisztikai hivatal számításai szerint augusztus eleje óta a vaj ára 0,4 százalékkal, a sajtoké 0,5 százalékkal nőtt.
