A vizsgált 62 pénzügyi szervezet mindegyikénél jogszabálysértés történt, amelyből 58 esetben bírságot szabtak ki, további 4 esetben kötelezéssel zárult az eljárás.
A jegybanki közlemény szerint a legmagasabb, 25 millió forintos bírságot a Duna Takarék Bank Zrt., illetve 22,5 millió forinttal a Buda Regionális Bank Zrt. kapta. A megbírságolt intézmények több mint fele 1,5-6 millió forint közötti bírságot kapott, 23 intézmény ennél magasabb összeget köteles fizetni.
A jegybank tájékoztatása szerint a frissen feltárt jogsértések hasonlóak a korábban elkövetettekhez: egyes esetekben hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben. Előfordult, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint 2 hónappal hirdették meg, illetve a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról.
A jogsértések között volt, hogy a hitelintézetek elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát, az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt, vagy a korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti, valamint megváltoztatták a díjszámítás módját.
Az MNB mind a 62 pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezte az intézményeket a jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására.
A jegybank ezúttal is egységes elvek szerint határozta meg a bírságösszegeket, figyelembe vette a jogsértés súlyát, a fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, a fogyasztóknak okozott kár mértékét, illetve az érintett fogyasztói kör nagyságát is. A vizsgált intézmények 2014. szeptember 30-ig kaptak határidőt arra, hogy az érintett ügyfeleknek visszatérítsék a jogtalanul felszámított díjakat.
Ismert, idén márciusban 1,2 milliárd forintos bírságot rótt ki a jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa 35 pénzügyi szervezetre, a mostanihoz hasonlóan a jogszerűtlen módosítások miatt. A bankok akkor ezzel mintegy tízmilliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleiknek, amelyet a jegybank döntése nyomán vissza kellett fizetniük az embereknek.
Ennek kapcsán Windisch László, a jegybank alelnöke elmondta, azért szabtak ki sok esetben magas bírságot, mert az egész bankszférában elterjedt az ügyfelek számára hátrányos gyakorlat, miközben a pénzügyi szolgáltatások ma már gyakorlatilag egyfajta kikerülhetetlen közszolgáltatásnak minősülnek.
Az MNB néhány hónappal később, júliusban is bírságolt, az összbüntetés összege ekkor mintegy 72 millió forint volt.
A márciusi gigabírságot követően több bank is a díjcsökkentés mellett döntött: a korábban ingyenes, majd a tranzakciós illeték után fizetőssé tett bankszámlák egy része ismét „nullás” lett – írta március végén a Világgazdaság. A lap hozzátette, hogy emellett újra ingyenessé váltak a kártyás vásárlások a kártyabirtokosok számára.
