A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást, és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia. A törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben. Az erre irányuló első öt kereset augusztus 15-én érkezett meg az ezek elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékre.
Hétfőn 15 bank, az ERSTE Bank Hungary Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a K&H Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az UniCredit Bank Hungary Zrt., a Sberbank Magyarország Zrt., a Merkantil Váltó- és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt., a Duna Takarék Bank Zrt., a KDB Bank Európa Zrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt., az EvoBank Zrt., továbbá 12 pénzintézet, a PSA Finance Hungária Zrt., a Retail Prod Zrt., az OTP Ingatlanlízing Zrt., a Szigetvár Takarékszövetkezet, a Raiffeisen Lízing Zrt., az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., az MKBEuroleasing Autólízing Zrt., a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Milton Hitelezési Zrt., a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt. és a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet nyújtott be keresetlevelet.
A pénzügyi intézmények augusztus 25-ig nyújthatják be kereseteiket. A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve – amennyiben az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak – az idézés kibocsátása nélküli elutasításról. A tárgyalások kitűzésére nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében, hanem azok feldolgozása alapján kerül sor – közölte a törvényszék.
A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab, és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. Mintegy 400, felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmény van, a szakértők hozzávetőleg másfél száz ilyen perre számítanak.
A pénzintézetek által indítható perekben egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteni: arról, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.
Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, melynek a törvény szerint az esetleges fellebbezések nyomán szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam, és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti – erre a néhány hónapra felfüggesztett – egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak.
