A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab, és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. Mintegy 400, felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmény van, a szakértők hozzávetőleg másfél száz ilyen perre számítanak.
A pénzintézetek által indítható perekben egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteni: arról, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.
Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, melynek a törvény szerint az esetleges fellebbezések nyomán szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam, és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti – erre a néhány hónapra felfüggesztett – egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak.
