Felhívta ezért a többi tagország figyelmét arra, hogy az uniós irányelvek mindenkire vonatkoznak, és a jószomszédi viszonyhoz hozzátartozik az, hogy ha Magyarország teljesíti kötelezettségeit, akkor mások is tegyenek így.
Áder János közlése szerint a kilenc államfő egyetértett abban, hogy az energiaellátás biztonságának javítására rövid és hosszú távon is lépéseket kell tenni. Már rövid távon lehetséges a tárolókapacitások és feltöltöttségük növelése, valamint az országok közötti vezetékrendszereket összekötő interkonnektorok megépítése. Hosszabb távon pedig a diverzifikáció, a beszerzés szélesítése lenne a feladat. Törekedni kell lehetséges alternatív útvonalak kiépítésére – mondta összefoglalójában Áder János, de hozzátette, hogy a következő egy-két évben még mindenképpen rászorulunk az orosz gázra.
Megemlítette, hogy az Arraiolos-csoport tagjai között nincs vita abban sem, hogy szükség van a Déli Áramlat gázvezeték megépítésére. A délebbi országoknak is szükségük van ugyanis arra, hogy magukénak érezhessék ugyanazt a biztonságot, amelyet a németek vagy a csehek az Északi Áramlat révén már megszereztek.
A bragai tanácskozáson menekültügyi kérdésekről is tárgyaltak, és szintén eszmét cseréltek a kutatás és innováció témakörében. Ez utóbbihoz kapcsolódva a résztvevők kedden ellátogattak az észak-portugáliai városban működő nemzetközi nanotechnológiai kutatóközpontba.
Áder János keddi programjához a fátimai kegyhely tervezett meglátogatása is hozzátartozott.
