„Az állattenyésztés kitüntetett figyelmet érdemel”

Az erős mezőgazdaság az ország létbiztonságának egyik fontos feltétele – mondta Kövér László Kaposváron.

Az Országgyűlés elnöke pénteken Kaposváron az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok ünnepélyes megnyitóján azt mondta: „Ahhoz képest, hogy néhány esztendővel ezelőtt még voltak politikusok, akik úgy gondolták, hogy a magyar falvak emberestől, állatostól középkori maradványok, amelyek eltűnésre vannak ítélve, megnyugtató a bizonyság, hogy az ezeket a nézeteket képviselő politikusok mind egy szálig eltűntek a politika színpadáról, viszont a magyar falu, a magyar gazdaság, a gazdatársadalom él, dolgozik és fejlődik.”

A mai kormányzati politika természetes szövetségese ennek az ágazgatnak, mert megértette, hogy az erős mezőgazdaság az ország létbiztonságának egyik fontos feltétele, a magyar vidék természetes létformája, amelynek erősítésében a gazdatársadalom magától értetődően a partnere lesz – hangsúlyozta Kövér László.

A házelnök felidézte, hogy az állattartás mindig szervesen összetartozott a népi élettel, „a nemzet létének, magmaradásának biztonságos záloga volt”, és kitért arra is, hogy a magyar állattenyésztés jelentősen fejlődött az elmúlt száz évben, és ma már egyetemi szinten is tanulható, „például itt, Kaposváron”.

Kövér László hangsúlyozta: „a változásokról ez a seregszemle kitűnő példát mutat”, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az állatok kivételes szeretete, az állattartás jövőjébe vetett hit és a sok önzetlen segítő szándék az alkalmazkodásra való képességgel együtt adja azt az erőt, amely a mai napig fenntartja ezt az ágazatot.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy a mezőgazdaság a biztonságos, egészséges élelmiszer-termelés alapja, s megemlítette az ágazat hozzájárulását a GDP-hez és kiemelkedő szerepét a foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben, a vidéki táj sokszínűségének fenntartásában és a környezet jó állapotának megőrzésében.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége idén is tovább nő, hiszen az ágazat teljesítménye – nagymértékben az állatállomány növekedésének köszönhetően – 5,6 százalékkal emelkedett az év második negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva, mondta.

Közölte: annak ellenére, hogy az Európai Unió közös költségvetésének főösszege a 2014 és 2020 közötti időszakban 3,5 százalékkal, ezen belül a Közös agrárpolitika költségvetése 11 százalékkal csökken, a hazai termelés számára 18 százalékkal több költségvetési forrás áll majd rendelkezésre, mint a 2007–13-as tervezési periódusban. Hozzátette, hogy a teljes hét év költségvetési kerete 1,9 milliárd euróval, közel 600 milliárd forinttal nő a most kezdődött hétéves ciklusban.

Az államtitkár jelezte, hogy jövőre elindul a Több munkahelyet a mezőgazdaságban elnevezésű program, melyre 212 milliárd forint új forrás áll rendelkezésre, ebből 180 milliárd kifejezetten hazai költségvetési, nemzeti támogatás az állattenyésztés részére. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 33-34 milliárd forint többlettámogatás jut a tej-, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh többlettámogatására.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy az évtized végére szeretnék elérni a városban, hogy „mindenki dolgozhasson, aki akar”. Ebben meghatározó szerepe van az élelmiszer-gazdaságnak és a Kaposvári Egyetemnek – hangsúlyozta.

Példaként hozta fel az októberben induló Kaposvár kincse élelmiszerprogramot, amelyhez olyan helyi és környékbeli termelők kapcsolódhatnak, akiknek a termékeit a Kaposvári Egyetem élelmiszer-vizsgáló laboratóriumában ellenőrizték. Reményét fejezte ki, hogy a Kaposvár Kincse védjeggyel ellátott termékek sikeresek lesznek, és ennek révén rövid időn belül megháromszorozhatják a kaposvári élelmiszer-gazdaságban dolgozók számát.

Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora a kiállítás és a vásár elsődleges céljaként említette, hogy összehozza a gazdaság szereplőit, lehetőséget ad az információcserére, a személyes kapcsolatokra a termelők, a kereskedők és a felhasználók között. A rendezvény egyúttal a verseny színtere is, ahol a versenytársak felmérhetik, ki hova jutott, mivel tehetik még sikeresebbé a vállalkozásukat – mutatott rá a rektor.

A vasárnapig tartó rendezvénysorozatnak otthont adó Kaposvári Egyetem mintegy 40 hektáros Pannon Lovasakadémiáján a szakembereknek húsmarha- és juhtenyésztési fórumot, tenyész- és haszonállat-bemutatókat tartanak, haszongépjárműveket és az állattenyésztéssel kapcsolatos háttéripari termékeket, szolgáltatásokat kínálnak, ezenkívül a takarmányipart, az állategészségügyet, az élelmiszeripart, valamint az agrárfinanszírozást képviselő vállalkozások sem hiányoznak a rendezvényről.

Az érdeklődőket családbarát foglalkozásokkal, népi iparművészeti termékeket bemutató vásárral, vad- és halfőző versennyel várják. A program részeként itt tartják az országos fakitermelő bajnokság döntőjét, a rendezvény keretében együttműködési megállapodást ír alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségével, illetve a Kaposvári Egyetemmel.

A Kaposvári Állattenyésztési Napok szervezője ezúttal is a Magyar Mezőgazdaság Kft. A díszvendég ebben az évben a Kaposvári Egyetemmel kapcsolatot kiépített Kazahsztán.