– Bekövetkezett, amit már jó ideje előre jeleztünk – kommentálta a kialakult helyzetet a Tej Terméktanács elnökségi tagja, Hegedűs Imre. Szerinte a magyar feldolgozók kényszerből csökkentik áraikat, alkalmazkodva az áfát be nem fizető importálók által diktált feltételekhez. Úgy véli, ha megszűnne az áfacsalás, egy csapásra 25–30 százalékkal emelkedne a külföldről behozott tej ára, ami behozhatatlan versenyelőnyt jelentene a hazai termékeknek. Ugyanakkor – mutatott rá – amíg az ügyben „senki sem tesz semmit”, a tejtermelőknek az áfacsalókkal kell versenyezniük, s mint látható, egyre kisebb eséllyel. Ezt a helyzetet tetézi az uniós szankciókra válaszul bevezetett oroszországi élelmiszerimport-korlátozás.
Az orosz embargó nyomán az addig oda szállító cégek a közösség belpiacán igyekeznek elhelyezni feleslegeiket. A kereskedők pedig jó érzékkel ezt ki is használják, és folyamatosan csökkentik az árakat.
A szakember tájékoztatása szerint a termelőknek fizetett árak július óta mérséklődtek, az akkori literenkénti 110 forint után augusztusra már 99,79 forintra csökkent az átlagos átvételi ár, és a feldolgozók további 8-10 forint körüli literenkénti csökkenést szeretnének elérni a közeljövőben. Hegedűs Imre szerint a termelési költségeket és a támogatásokat is figyelembe véve a literenkénti 95 forintos termelői ár még éppen fedezi a gazdálkodók kiadásait, ez alatt viszont már veszteségesen termelnek.
– Mindezek alapján – tette hozzá – egyértelmű, hogy a kormány nem a legjobbkor döntött arról, hogy megvonja az 1200 hektár feletti területalapú támogatást, mivel ez leginkább a tejtermelőket és a szarvasmarhatartókat érinti hátrányosan. Ez annak fényében még egyértelműbb, hogy az ágazatban egyébként is komoly bizonytalanságot okoz az uniós termelési kvóta jövő évi megszűnése, ami után minden tagállam annyi tejet termelhet, amennyire piacot tud találni.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet frissen vitára bocsátott tanulmánya szerint a közvetlen támogatások csökkentése szükségszerűen az érintett társaságok gazdálkodásának újraszervezésével jár, ami munkahelyek megszűnéséhez vezet. A támogatáscsökkenéssel érintett 525 üzem 1,1 millió hektár földet használ, ami a támogatható területek 22 százalékát jelenti. Összesen több mint 32 600 főt foglalkoztatnak, s a hazai mezőgazdasági kibocsátás közel negyedét adják. Ezek a társaságok tartják a teljes szarvasmarha-állomány közel negyedét, s a tejelő tehénállomány felét.
Az AKI szerint a területalapú támogatások csökkentése által érintett tejtermelő gazdaságok a magyarországi tejfeldolgozók legnagyobb beszállítói. Támogatásaik elvonása azért is érzékeny kérdés, mert 2015 áprilisától, az EU tejkvótarendszerének megszüntetése után még kiélezettebb verseny várható a tej és a tejtermékek piacán. Ha a nagy, uniós összehasonlításban még versenyképes hazai tejtermelő gazdaságok csökkentenék termelésüket, drasztikusan megugrana az import tejtermékek részaránya a belföldi piacon. Ráadásul – világítottak rá a kutatóintézet szakemberei – az érintett tejtermelő gazdaságok egyben a legnagyobb exportőrök is. Márpedig a kivitel esetleges visszaesése a hazai árak további csökkenéséhez vezethet, mert a magyarországi tejfelvásárlási árak alakulásában meghatározó szerepet játszik a tej exportára.
Az Európai Bizottság szimulációs modellje szerint egyébként az uniós tejkvótarendszer jövő évi megszűnése éppen hazánkat érintheti a legsúlyosabban. Az eredmények alapján 2023-ig leginkább Írországban, Németországban és Hollandiában nőhet a tejtermelés, míg a legnagyobb, nyolcszázalékos visszaesés Horvátországban és Magyarországon várható.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a tej és tejtermékek exportjának árbevétele tíz százalékkal, az import értéke pedig tizenhét százalékkal nőtt idén az első fél évben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A behozatal értéke 16 százalékkal volt magasabb a kivitel árbevételénél. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív maradt, értékben 2011 óta először romlott az előző év hasonló időszakához képest.
