A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati indítványokat többségében nem találta alaposnak. A testület közölte: törvénysértést észlelt a büntető anyagi jogi kérdések kapcsán, ezért változtatta meg az ötödrendű vádlottat, Balázs Pétert érintő ítéletet. A másodfokon eljáró bíróság Balázs Pétert az első fokon kiszabott két év próbára bocsátás mellett 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben tizenegy embert ítéltek el másodfokon, közülük négyen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Vannak, akik bűnösségük megállapítását, mások pedig a kiszabott büntetést kifogásolták.
A Kúria hétfői döntésében egyebekben helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét. Akkor Patonay Istvánné másodrendű vádlott öt év szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellé 2 millió forint pénzbüntetést kapott. Tavaly novemberben Balázsné Mohai Éva negyedrendű vádlott két év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónap börtönt és 3 millió forint pénzbüntetést kapott. Ábrók László hatodrendű vádlottra pedig hat év börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabtak ki.
A tanács elnöke a határozathirdetéskor közölte: az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
A Kúria szerint figyelemre méltó megállapítás a másodfokú bíróság ítéletében a befektetők pozícióját vizsgálva: a vádhatóság a vádemelés során megtehette volna, hogy egyes konkrét befektetők sérelmére elkövetett bűncselekmények – sikkasztás, csalás – miatt is vádat emel. Erre nem került sor, emelte ki a tanács elnöke, hozzátéve: a bíróság pedig csak a vádban megjelölt cselekményekről dönthet, csak a megvádolt személlyel kapcsolatban.
Az ügyész egyrészt hűtlen kezelés bűntette – amelynek sértettje a gazdálkodó szervezet volt –, másrészt pedig csődbűncselekmény miatt emelt vádat. A csődbűncselekmény sértettje a hitelezők összessége, akiknek a vagyoni érdekeit a felszámolás elrendelését követően kizárólag a felszámolási eljárás szabályrendjében és a felszámoló útján lehet érvényesíteni – mondta az elnök. A felszámolási eljáráson kívül a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni igény érvényesítésének nincs helye, jegyezte meg. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezért helyesen utasította el az egyes befektetők polgári jogi igényét – tette hozzá a tanács elnöke az ítélet indoklása során.
A Kúria képviselője zárógondolatként kiemelte: a Baumag szövetkezetcsoport elsődleges célja idegen kölcsöntőke megszerzése volt. A nagyra törő tervek mögött azonban nem állt megfelelő tervezés, kockázatfelmérés – mondta el a tényállásból idézve. Ezért hiába működött látszólag hitelesen a Baumag szövetkezet, a bukás elkerülhetetlen volt, a következmények pedig egyre súlyosabbak lettek az idő előrehaladtával. Hatása emberek ezreit érintette: 2003 végére 13 ezer fővel szemben közel 31 milliárd forint tőketartozást halmozott fel a csoport – ismertette a tanács elnöke.
A per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót a másodfokon eljáró bíróság tavaly tíz év börtönre és közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170,878 millió forint vagyonelkobzás járult.
