A kabinet már döntött az elszámoltatási törvényről, amelyről szeptember 24-én szavaz az Országgyűlés. Ez a jogszabály határozza meg az elszámoltatás menetét. Az elszámoltatási törvény 1,3 millió családot érint, a törlesztőrészletek akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek – tette hozzá a kormányszóvivő.
A Magyar Bankszövetség főtitkára a devizahiteleseket megsegítő első törvényt bírálta csütörtökön kiadott jegyzetében. Kovács Levente szerint „a 10 milliós magyar társadalom sokkal többet veszíthet” a törvénnyel, mint amennyit a hitelfelvevők „jó néhány százezres tábora” nyerhet.
A főtitkár rámutatott: a devizahiteleknél az árfolyamrés visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése legfeljebb 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést hozhat az ügyfeleknek, vagyis annyit, amennyit az árfolyamgátba való belépéssel is nyerhetnének. „A mostani mentőcsomag kapcsán viszont az él az ügyfelekben, hogy sokkal többet nyerhetnek. Társadalmilag sajnos ennek a fordítottja igaz” – állapította meg Kovács Levente.
Rámutatott: a javuló makrogazdasági helyzet ellenére növekszik a nem teljesítő hitelek állománya. Ma ugyanis – a „megmentésben” bízva – már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak – írta. Megjegyezte: a bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték.
A törvény visszamenőleges hatállyal olyan – egyébként teljesíthetetlen – feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek piaci bevezetésekor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett – mutatott rá. A bankszövetség főtitkára szerint ez és a bankok számára méltánytalan eljárásrend alkotmányossági aggályokat vet fel.
