Az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) 296 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, ami az adott háromhavi GDP 3,9 százalékának megfelelő összeg, a június végéig tartó egy év alatt a hiány 908 milliárd forint, a GDP arányában 3,0 százalék volt.
Az államháztartás névértéken számolt bruttó (maastrichti) adóssága 25 437 milliárd forintra rúgott, 502 milliárddal nőtt a második negyedévben és 2352 milliárddal volt több, mint a múlt év végén, amikor a GDP arányában 79,4 százalékon állt. A nettó hitelfelvétel 437 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 65 milliárd forinttal növelte a bruttó adósságot a második negyedévben.
Az államháztartás nettó adóssága 22 841 milliárd forint volt június végén, a GDP 76,3 százaléka. Az államháztartás második negyedévi 296 milliárd hiányából 274 milliárd a központi kormányzatot, 86 milliárd pedig a helyi önkormányzatokat terhelte, míg a társadalombiztosítási alapok 64 milliárd forint többletet könyveltek el.
A háztartások megtakarításai a második negyedévben 456 milliárd, a június végén zárult egy évben 1771 milliárd forintra rúgtak, ami a megfelelő időszakban megtermelt GDP arányában 6, illetve 5,9 százalékot ért el.
A nem pénzügyi vállalati szektor nettó megtakarításai 420 milliárd forintot tettek ki a második negyedévben, aminek valamivel nagyobb része, 232 milliárd forint a hitelfelvételeket meghaladó nettó törlesztésből ered, míg az eszközök kihelyezésére irányuló tranzakciók 188 milliárd forintot értek le, amiből a legnagyobb, 334 milliárdos tételt a hitelnyújtás adta.
