Az államtitkár a nehéz helyzetbe került alma- és egyéb gyümölcstermelők érdekében tett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 26 500 tonna almalevet vesz meg azoktól, akik igazolják, hogy kilónként 20 forintos árral vásárolták a gyümölcsöt a termelőktől, az étkezési almáért pedig kilónként 35 forintot adnak. Az ár az önköltség fölött van – hangsúlyozta.
Összességében 400 ezer tonna alma felvásárlásáról van szó, ami az idei teljes almatermés több mint fele – emelte ki Nagy István, hozzátéve, hogy ezzel orvosolni lehet azokat a piaci anomáliákat, amelyek az átlagosnál 40 százalékkal nagyobb idei almatermés miatt alakultak ki.
Ezzel a megoldással a kormány garanciát lát arra, hogy az alma nem marad a fákon, és a pénz a gazdákhoz jut – közölte az államtitkár. Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy a felvásárolt gyümölcsöt a közétkeztetésben, az iskolai és szociális étkeztetésben kívánják felhasználni.
A következő időszakban azon kell dolgozni, hogy hogyan lehet olyan megoldásokat találni, amelyekkel csökkenthető a piaci nyomás – fejtette ki Nagy István. Felidézte: tavasszal a hirtelen jött meleg miatt gyorsabban érett a meggy, ezért gyorsabban kellett elhelyezni ugyanazt a mennyiséget ugyanazon a piacon.
Ha lett volna kellő kapacitású hűtőház és feldolgozóüzem, akkor el lehetett volna kerülni a piaci nyomást, sokkal inkább árvédő szerepe lett volna a támogatásnak – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy most hasonló a helyzet az almával.
Hosszú távú megoldásokra van szükség; hűtőházakat, feldolgozóüzemeket kell létesíteni, és tulajdonba adni termelői csoportoknak, vagy akár állami tulajdonban tartani, de a tároló- és hűtőkapacitást növelni kell – mondta az államtitkár.
Képviselői kérdésre válaszolva közölte: az új európai uniós források 60 százaléka gazdaságélénkítő beruházásokra megy majd, ebben hangsúlyosan szerepelnek az élelmiszer-feldolgozók.
Az albizottság ellenzéki tagjai nem hivatalos ülést tartottak a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt.
