A miniszter kiemelte: a magyar külpolitika új feladataként a hagyományosan elvégzendő diplomáciai teendők mellett a diplomácia eszközeivel is segíteni kell azt, hogy Magyarország külgazdasági érdekeit minél jobban érvényesíteni tudjuk. Hangsúlyozta: a külgazdasági stratégiában kiemelt szerepet kell kapnia az export bővítésének, hogy minél több befektetés érkezzen az országba, és a magyar cégek minél sikeresebbek legyenek a külpiacokon, a külföldi tendereken.
Szijjártó Péter kiemelte: a kormány célja az, hogy Magyarország az export GDP-hez mért arányát tekintve az első legyen az Európai Unió (EU) tagállamai között, most Szlovákia után a második. Elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar kivitel a GDP 88-89 százalékát éri el, az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) adatai szerint a magyar export már napjainkban is az ország GDP-jének majdnem a 97 százalékát teszi ki, a kormány pedig azt szeretné elérni, hogy a magyar kivitelben lényegesen emelkedjék a kkv-k részesedése.
A miniszter kiemelte: a magyar export az idei első 6 hónapban több mint 57 milliárd dollárt tett ki, ami 9 százalékos emelkedés a tavalyi első félévhez képest. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője hangoztatta: négy éve az volt a cél, hogy Magyarország Európa termelési központjává váljék, most pedig az, hogy minél több kutatás-fejlesztési beruházás és innovációs kapacitás jöjjön az országba.
Kiemelte: azt szeretné a kormány elérni, hogy belátható időn belül Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar hozzájárulása a GDP-hez az EU országai között, most a 3–5. helyen áll Magyarország. Közölte, a kormány azt is szeretné elérni, hogy közép-európai régiós összehasonlításban Magyarországon legyen a legmagasabb a külföldi tőke beáramlása egy főre tekintve, most a csehek mögött a második helyen áll. A miniszter szerint a külgazdasági és külügyi tárca teljes átszervezése az export növelését szolgálja.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a kormány már átalakította a külügyi és külgazdasági intézményrendszert, aminek eredményeként a külpolitika, a külgazdaság és feladatkörei egy intézményhez, illetve annak felügyelete alá kerültek. Erre még Magyarországon nem volt példa, de számos európai országban ez a gyakorlat, példaként sorolta fel Svédországot, Franciaországot és Szlovákiát.
Szijjártó Péter hangoztatta: két lábra kell állítani az exportot, a magyar kivitel 80 százaléka napjainkban egy irányba megy, és ez a térség komoly gondokkal küzd. Így figyelni kell arra, hogy más exportpiacokat is keressen az ország, a célpiacok mellett figyelni kell a világ azon helyeire is, amelyek dinamikusan növekednek. Folyamatosan növelni kell az exportot az európai és észak-amerikai országokba, de emellett Kelet felé is nyitni kell – emelte ki a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a külpiaci sikerek elérését támogatja a stratégiai megállapodások rendszere, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetési ügynökséggé alakítása, az Eximbank hitelezési politikája, valamint a kereskedőházak rendszere. Megemlítette: a HITA élén változás lesz, Berényi János elnök helyére, aki külgazdasági diplomáciai szolgálatra megy, Ésik Róbert kerül a Nokia egyik cégétől.
