Szeptemberben és októberben 20-20 százalékkal többen kötnek nyaralóra biztosítást, mint más hónapokban, ennek oka az, hogy egész télre üresen marad a ház. Miután a nem lakott épület fokozott kockázatot rejt, így annak a biztosítása is drágább – áll a közleményben.
A hosszabb ideig üresen álló lakóingatlanok esetében növeli a kockázatot, hogy például egy csőtörés vagy elektromos tűz sokkal tovább rongálja a házat. A betörések is nagyobb kárral járnak az ilyen ingatlanoknál.
A FBAMSZ-tól kapott információ szerint egy 100 négyzetméteres siófoki családi ház – alapszintű – épületbiztosítása állandó lakók esetén évi 18-19,5 ezer forint. Egy ugyanekkora nyaraló ugyanott 28-30 ezer forintért biztosítható. Ezekben a díjakban azonban nincs benn az ingóságok biztosítása.
A biztosítók gyakran szigorúbb feltételeket szabnak a nyaralókra, mint a lakásokra. A biztonsági zárak és rácsok mellett az is a kártérítés feltétele lehet, hogy a hosszabb időre üresen hagyott épületben legyen elzárva a központi vízcsap és lekapcsolva a villanyóra főkapcsolója.
Miután a nyaralóbiztosítások jóval drágábbak, mint a lakásokra kötöttek, vannak olyanok, akik állandó lakosként jelentik be valamelyik családtagjukat a nyaralóba, így téve olcsóbbá a biztosítást. Ez azonban nem jó ötlet – véli a FBAMSZ.
Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha pedig a kár vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, a biztosító jogosan tarthatja vissza akár a teljes kártérítést is.
A Mabisz adatai szerint mintegy hárommillió biztosított lakás van ma Magyarországon. A FBAMSZ becslése szerint ennek a 10-15 százaléka nyaraló. Az arány azért is alacsony, mivel sok nyaraló nem biztosítható területen – például ártérben – fekszik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!