Az MNB honlapján olvasható levélben Matolcsy György egyebek mellett kifejti, hogy a magyar jegybank más külföldi központi bankok már bevált gyakorlatát valósítja meg a hazai közösségi vagyon gyarapítása által. Megismétli, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar jegybank tulajdonába közel két tucat ingatlan tartozott, amelyek közül hetet kifejezetten üdülési célra használtak, ezt az üdülőhálózatot azonban 2009-ig teljesen felszámolták. Így a korábbi hét üdülő helyett a mostani ingatlanvásárlással egy képzési és szabadidőközpontja van az MNB-nek. Oktatási, illetve rekreációs központtal rendelkezik többek között a német, az angol, a belga, a portugál, az osztrák, a cseh, a lengyel és a román jegybank, több központi bank pedig egyszerre több rekreációs ingatlant is magáénak tudhat – írta.
Az Európai Központi Bank hamarosan befejezi új, frankfurti toronyházának építését, amellyel a jelenlegi, bérelt irodaházát kívánta kiváltani – sőt, az új európai bankfelügyelet felállása következtében az is előfordulhat, hogy további ingatlanokra lesz szüksége – jegyezte meg.
A fenntartható eredményes gazdálkodás érdekében tett üzleti célú befektetések egyáltalán nem idegenek más jegybankok gyakorlatától sem, az olasz központi bank egy leányvállalata például több mint 9 ezer ingatlant birtokol jelenleg – írta Matolcsy György.
„Az Eiffel Palace irodaházhoz, egy nagy presztízsű, a kor követelményeinek megfelelően felújított és ezzel az építész szakmában jelentős elismerést kivívó épületegyütteshez a Magyar Nemzeti Bank – a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci árakat kihasználva – kedvező áron jutott” – fogalmaz a jegybankelnök. Hozzáteszi, fontos érv volt a vásárlás mellett, hogy ezzel a több mint 100 éves múltra visszatekintő műemlék épület továbbra is magyar tulajdonban maradhatott, gyarapítva ezzel a közösségi vagyont.
Matolcsy György megjegyzi, hogy az irodaház mintegy kétharmadát már bérbe adták jelentős hazai és külföldi szereplőknek, mindez pedig biztosítja, hogy az MNB az irodaházat – annak (részleges) saját célú felhasználása mellett is – gazdaságosan üzemeltesse.
Más jegybankok befektetési stratégiáját követve miért ne törekedhetne arra a Magyar Nemzeti Bank, hogy elősegítse saját eredményes gazdálkodását annak érdekében, hogy a következő években se terhelje veszteségmegtérítési kötelezettséggel a költségvetést, vagyis az adófizetőket? – teszi fel a kérdést Matolcsy György.
A vásárlás pénzügyi hátteréről kiemeli: az MNB a tavalyi évet – az előző vezetés által betervezett 203 milliárd forintos veszteséggel szemben – 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, így az ingatlanok megvásárlása nem jelentett terhet a központi költségvetésnek, ezáltal az adófizetőknek, hazánk közösségi vagyona ugyanakkor gyarapodni tudott.
„Kérem, elfoglaltságai mellett lehetőség szerint szakítson időt arra, hogy áttanulmányozza a jegybanktörvényt, annak passzusaiból ugyanis félreérthetetlenül kiderül, hogy a jegybank függetlensége nem cél, hanem eszköz, amivel a Nemzeti Bank legfőbb küldetését, a közjó szolgálatát látja el” – hívja fel Bod Péter Ákos figyelmét a jegybankelnök.
