Hangsúlyozta, hogy a pénzintézeteknek legalább 10-20 éves távlatban kell előre nézniük, nem szabad még egyszer „elcsúszniuk” a rövidtávú érdekeik következtében, amit korábban a túlhitelezés váltott ki.
A jegybank alelnöke a felmerült esetleges profitszabályozási kérdésről kijelentette: az MNB nem akar ilyet, nincs ilyen terve, ugyanakkor figyelni kell a nyereség alakulására, hiszen az „jelez valamit, ha túl magas vagy ha túl alacsony”. A kívánatos tulajdonosi szerkezet Balog Ádám szerint többféle, nem egytípusú, és megjegyezte, hogy a bankok fele már magyar irányítású.
A külföldi bankok esetében az előnyök közül kiemelte, hogy azok segíthetik a versenyt, javíthatják a technológiai importot és erősíthetik a tulajdonosi helytállást adódó tőkehiány esetén. Ugyanakkor a hátrányokat is felsorolta, így a működési prociklikusságot, illetve a külső „sokkok” közvetítését.
A devizahitelekről szólva az MNB alelnöke kifejtette, hogy a forintosítás kidolgozása a kormányzat feladata, de az MNB a speciális helyzetek kezelésében szerepet vállal és segítséget nyújt.
A nem teljesítő hitelek nagy aránya láthatóan hátráltatja a hitelezést, így a bankok hozzájárulását a gazdasági növekedéshez, ezért döntött az MNB úgy, hogy felállít egy eszközkezelő társaságot, amelynek létrehozása folyamatban van. Az eszközkezelő veszi majd át az 500 millió forint feletti projekthiteleket, illetve 200 millió feletti ingatlanhiteleket.
Vojnits Tamás, a TakarékBank Zrt. vezérigazgató-helyettese a takarékszövetkezeti szektor átalakulásának helyzetéről beszélt, megerősítve, hogy az átalakulás 2016-ban fejeződik be az 1600 egységgel rendelkező, 7000 dolgozót foglalkoztató ágazatban. A jövő év terveit viszont már az új üzletpolitika alapján készítik el.
