Nemzeti érdek, hogy megmaradjon a kaposvári cukorgyár

Stratégiai megállapodást kötött a kabinet a Magyar Cukor Zrt-vel és az Agrana-Juice Kft-vel.

A szerződést Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár és Johann Marihart, az Agrana elnök-vezérigazgatója írta alá kedden Kaposváron, Magyarország egyetlen cukorgyárában. Szabó hangsúlyozta: a kormány fontos partnere az Agrana cégcsoportra, amely a magyar munkaerő szaktudására és hatékonyságára építve, modern technológiát alkalmazva erősíti a nemzetgazdaságot.

A szocialista-szabad demokrata kormányok több lépcsőben verték szét a hazai cukoripart. A rendszerváltáskor még 12 üzem ontotta magából a cukrot, ezek azonban külföldiek kezébe kerültek, akik a kaposvári kivételével bezárták a gyárakat. 2010-ben elkezdte éreztetni hatását a magyar tulajdonú cukorgyártás szétverése. 2010 és 2011 nyara között egyetlen év alatt közel a duplájára nőtt a cukor fogyasztói ára; a magukat monopol helyzetbe bevásároló nyugatiak itthon addig drágították a cukrot, ameddig akarták.

2011 tavaszán fideszes képviselők vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a cukorgyárak rendszerváltást követő ész nélküli privatizációja és az úgynevezett „cukorreform” keretében 2006-ban visszaadott uniós kvóta ügyében.

A kormányváltás után óvatos lépésekben megkezdődött a képtelen cukorhelyzet felszámolása. A kabinet és a mezőgazdasági tárca milliárdos támogatást nyújtott a felültetett cukorrépa-termesztőknek, és megkezdődött néhány új, cukoripari létesítmény építése is, 7 milliárd forintos állami támogatással.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a termelőknek nyújtott agrártámogatásnak köszönhetően a magyar gazdálkodók elfogadható felvásárlási áron megfelelő mennyiségű alapanyagot biztosítanak a kaposvári gyár számára.

Az Agrana a negyedik osztrák stratégiai partnere Magyarországnak – közölte Szabó László, aki Ausztriát Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnereként említve közölte: 2013-ban 9,5 milliárd euró volt a kereskedelem a két ország között, ez a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 6,1 százaléka.

A kaposvári cukorgyárral kapcsolatos tervekről az államtitkár úgy vélekedett: a cég hosszú távon gondolkodik és gondol a jövő nemzedékre, a fenntarthatóságra is. Nem csupán a környéken élőknek fog hosszú távon megélhetést biztosítani, de környezettudatos fejlesztéseivel a kaposvári gyár példát jelent sok magyar vállalat számára – tette hozzá.

Johann Marihart méltatta a magyar kormány eddigi támogatását a kaposvári gyár fejlesztéséhez, valamint a hazai cukorrépa-termelés növelése érdekében kifejtett tevékenységét.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány támogatásával épült meg Európában egyedüliként a cukorgyártás melléktermékéből biogázt előállító üzem, jelentősen csökkentve ezzel az energiaköltségeket.

Az Agrana számára a kaposvári cukorgyár, mint a környék legnagyobb cukorrépa-feldolgozója, nagyon fontos stratégiai pont a Nyugat-Balkán felé – fogalmazott Johann Marihart, jelezve: ezért további befektetéseket terveznek. Fontos számukra az is, hogy magyar termelőktől vásárolják fel az alapanyagot – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Szita Károly (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere szerint a megállapodás bizonyítéka annak, hogy Magyarország egyetlen cukorgyárának léte nemcsak helyi, kaposvári, hanem magyar nemzeti érdek is. „Mi, kaposváriak is készek vagyunk kivenni részünket abból a munkából, amelynek célja Magyarország megerősítése” – fogalmazott a polgármester, aki reális célkitűzésként jelölte meg azt, hogy „az évtized végére Kaposváron mindazok dolgozhassanak, akik akarnak”.

„Kaposvár számára a cukorgyár léte óriási kincs” – hangoztatta Szita Károly, hozzátéve: kaposváriak százait foglalkoztatja, és jelentős adóbefizetéssel járul hozzá a város működtetéséhez.

A Magyar Cukor Zrt. 1995. július 1-jén jött létre öt hazai cukoripari részvénytársaság (Ács, Ercsi, Mezőhegyes, Sarkad, Sárvár) egyesülésével, majd egy évvel később – 1996 őszén – a társaságban többséget szerzett az osztrák Agrana-csoport. A Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként 1990-ben létrejött Kaposcukor Rt. 1998. decemberében olvadt be a Magyar Cukor Zrt.-be.

Az évi 105 ezer tonnás cukorgyártási kapacitásával az európai középmezőnyhöz tartozó kaposvári gyárban az elmúlt hat évben összesen 10 milliárd forint beruházás valósult meg, amelyek a kapacitás bővítését, az energiaellátás fejlesztését, a hatékonyság növelését, illetve a cukor minőségének javítását szolgálták. Elkezdtek egy újabb beruházást – ötmilliárd forintból egy csomagolóüzemet építenek –, továbbá szita- és osztályozóállomást, illetve raktárt is létesítenek.

A kaposvári gyár jelenleg 217 állandó dolgozót foglalkoztat, kampány idején további száz idénymunkás vesz részt a cukorrépa feldolgozásában. Az idei, mintegy 100 naposra tervezett százhuszonegyedik kampány alatt a tervek szerint 715 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel.