Hozzátette, hogy „tömegesen” az operatív programok elfogadása után, jövő év elején jelennek majd meg a 2014–2020 közötti fejlesztési időszak forrásaira vonatkozó pályázatok.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy bár végleges döntés még nincs erről, de a kormány változásokat tervez a biztosítéknyújtási kötelezettséggel kapcsolatban. Kifejtette: figyelembe vennék, hogy a kedvezményezettek mennyire járulnak hozzá a közterhekhez, így például a befizetett összeg mértékéig garanciamentesen juthatnának hozzá a forrásokhoz, a fenntartási időszakban pedig akár 50-ről 10 százalékra csökkenhet a biztosítéknyújtási szükséglet.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2020 között mintegy 12 000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amit ki kell használni, mert nem tudni, hogy lesz-e még ilyen időszak, amikor ekkora keretösszegben lehet fejleszteni.
A 10 operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programokra rendelkezésre álló összeget egészítik ki a közvetlenül Brüsszelből érkező támogatások – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Az operatív programok közül kiemelte a területi, illetve a gazdaságfejlesztési programokat, amelyekben a gazdaságfejlesztési források legnagyobb része koncentrálódik. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az előző programozási időszakkal ellentétben világosak a prioritások, a kitörési pontok, és azok a nemzeti célkitűzések, amelyekhez igazodniuk kell a fejlesztéseknek.
A fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő fejlesztéseket kell támogatni, olyanokat, ahol a kedvezményezettek nem „mentőövként” tekintenek a fejlesztési támogatásokra, és nemcsak európai uniós „ingyen pénzből” fejlesztenek – mondta a helyettes államtitkár.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról (GINOP) Csepreghy Nándor elmondta: a 2600 milliárd forintos keret a két legfontosabb nemzeti célkitűzés – vagyis a foglalkoztatási ráta 75 százalékra, és a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (k+f) források 1,8 százalékra emelése – megvalósítását segíti.
