Ha a szóban forgó cég még kisebb, mikro- vagy kisvállalkozás – mikrovállalkozásból az országban 3725 van, kisvállalkozásból pedig 1060 – meg kell vizsgálni szintén, mit gyárt a cég és gyakorlatilag azokat a támogatásokat veheti igénybe, amit a közepes cégek. Ez a három vállalkozási forma adja a magyar élelmiszeripar cégeinek 98 százalékát. Ezeknek a cégeknek a száma valamivel meghaladja az ötezret.
Az államtitkár szerint az is nagyon fontos a támogatási források igénybevételénél, hogy mivel foglalkozik egy-egy vállalkozás. Támogatható például: a gyümölcslégyártás, jégkrémgyártás, kenyér- és pékárugyártás, készételgyártás. Glattfelder Béla hangsúlyozta, hogy igen szerteágazó szempontok szerint – például munkahelyteremtésre is – kaphatnak támogatást a cégek. Ezt a rendszert most állítják össze a szakemberek.
Az államtitkár emlékeztetett: az unió célkitűzése, hogy a tagországokban az ipari termelés részaránya a GDP-ből átlagosan érje el a 20 százalékot. Ezt Magyarország már most meghaladta, a szóban forgó arány 22-23 százalék.
Kormányzati célkitűzés, hogy 2020-ra Magyarországon a GDP 30 százaléka származzon az ipari termelésből, és e tekintetben az ország első legyen Európában; vagyis Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar részesedése a nemzeti össztermékből az unióban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!