Glattfelder Béla emlékeztetett rá: az unió célja, hogy a tagországokban az ipari termelés részaránya a GDP-ből átlagosan érje el a 20 százalékot. Ezt Magyarország már most meghaladta, a szóban forgó arány 22-23 százalék.
A rendelkezésre álló forrásokat az eddiginél lényegesen hatékonyabban kell felhasználni a gazdaságfejlesztésben – így az élelmiszeripar területén is. Ezért a kormány a következő hét évben a korábbi 16 százalék helyett mintegy 60 százalékot kíván erre a célra fordítani – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
Glattfelder Béla a Magyar Joint Venture Szövetség által szervezett tanácskozáson beszélt arról – az MKB Bank székházában –, hogy a magyar élelmiszer-gazdaságnak milyen fejlődési lehetőségei lesznek a következő években. Hangsúlyozta: az ágazatban növelni kell a termékek feldolgozottsági fokát, emelve a hozzáadott érték arányát. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek fejlődési lehetősége pedig főként attól függ majd a jövőben, hogy milyen méretűek, mit állítanak elő, és milyen térségben dolgoznak.
Jelezte: az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló beruházási támogatások szét vannak szórva az uniós operatív programok között. Egy-egy cég támogathatóságát alapvetően meghatározza, hogy élelmiszer-ipari tevékenységének aránya a vállalkozás árbevételén belül 50 százalék alatti, vagy meghaladja azt. Amennyiben az árbevétel több, mint fele agrártevékenységből származik, akkor az agrárvállalkozás a vidékfejlesztési támogatások köréből kaphat támogatást.
Ha az árbevételének kevesebb, mint 50 százalékát adja az agrárium, akkor a mérete lesz a döntő, hogy kaphat-e uniós forrásokat. Amennyiben a szóban forgó cég nagynak minősül az unióban, akkor nem kaphat támogatást. Ilyen vállalkozás Magyarországon 65 van. Az uniós normák szerinti közepes vállalkozásból mintegy 290 működik az országban.
Ez utóbbi esetben azt kell megvizsgálni, mit szeretne előállítani. Ha például alacsony feldolgozottságú terméket kíván gyártani, akkor a Gazdasági Innováció Operatív Programból (GINOP) kaphat. Ezt a támogatást azonban vissza kell téríteni, vagy kombinált támogatást kaphat, ami tartalmaz visszatérítendő és nem visszatérítendő elemeket is. Amennyiben a termék magasabb feldolgozottságú, úgy vissza nem térítendő támogatás is adható a cégnek például kapacitásbővítésre.
Ha a szóban forgó cég még kisebb, mikro- vagy kisvállalkozás – mikrovállalkozásból az országban 3725 van, kisvállalkozásból pedig 1060 – meg kell vizsgálni szintén, mit gyárt a cég és gyakorlatilag azokat a támogatásokat veheti igénybe, amit a közepes cégek. Ez a három vállalkozási forma adja a magyar élelmiszeripar cégeinek 98 százalékát. Ezeknek a cégeknek a száma valamivel meghaladja az ötezret.
Az államtitkár szerint az is nagyon fontos a támogatási források igénybevételénél, hogy mivel foglalkozik egy-egy vállalkozás. Támogatható például: a gyümölcslégyártás, jégkrémgyártás, kenyér- és pékárugyártás, készételgyártás. Glattfelder Béla hangsúlyozta, hogy igen szerteágazó szempontok szerint – például munkahelyteremtésre is – kaphatnak támogatást a cégek. Ezt a rendszert most állítják össze a szakemberek.
Az államtitkár emlékeztetett: az unió célkitűzése, hogy a tagországokban az ipari termelés részaránya a GDP-ből átlagosan érje el a 20 százalékot. Ezt Magyarország már most meghaladta, a szóban forgó arány 22-23 százalék.
Kormányzati célkitűzés, hogy 2020-ra Magyarországon a GDP 30 százaléka származzon az ipari termelésből, és e tekintetben az ország első legyen Európában; vagyis Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar részesedése a nemzeti össztermékből az unióban.
