Államháztartás: 14,2 milliárd forint a szeptember havi többlet

Az államháztartás központi alrendszerének első kilenc havi hiánya 844,6 milliárd forint.

A szeptember havi többlet 14,2 milliárd forint volt, ami az elmúlt évek legkedvezőbb értéke. A központi költségvetés 1036,8 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 157,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 34,3 milliárd forintos szufficittel zártak.

A részletes adatok megegyeznek a hónap elején közölt előzetes számokkal. A tájékoztatóban kiemelik, hogy az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, a pénzforgalmi adatok a cél teljesíthetőségét támasztják alá.

A központi költségvetés első kilenchavi bevételei mintegy 807 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ennek hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései és a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek állnak.

A központi költségvetés kilenchavi kiadásai mintegy 627 milliárd forinttal nagyobbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Tavalyhoz képest nőttek egyebek közt az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai – ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is – és a társadalmi önszerveződések támogatásai.

Kamatkiadásokra 2014 első kilenc hónapjában 940,8 milliárd forintot költött az államháztartás, 38,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában. A kamatbevételek 242,8 milliárd forintot tettek ki, 157,2 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (698,0 milliárd forint) összességében 118,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok 2014. szeptember végi 157,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíj-biztosítási Alap 129,3 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 28,6 milliárd forintos többletéből tevődik össze. Tavaly szeptember végén az alapok együttes többlete 213,0 milliárd forint volt. A különbség oka, hogy többet költöttek nyugdíjkiadásokra, valamint gyógyító-megelőző ellátásokra, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatásokra.

Az elkülönített állami pénzalapok kilenchavi 34,3 milliárd forintos többlete alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Az alapok bevételei 10,7 milliárd forinttal, kiadásai 31,1 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi megegyező időszak összegeit.

Az év első kilenc hónapjában az általános forgalmi adóból 2222,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 171,3 milliárd forinttal haladja meg. A befizetések 9,0 százalékkal, a kiutalások 9,9 százalékkal nőttek. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a kereskedelmi és a gépjármű-javítási szektorhoz köthető, de emelkedtek a feldolgozóipar befizetései is. A kiutalások növekedése mögött elsősorban az elmúlt év végén megélénkülő export, valamint ipari konjunktúra áll.

A társasági adóból 180,0 milliárd forint bevétel származott az év első kilenc hónapjában, ez az előző év azonos időszaki értékének 126,9 százaléka.

A jövedéki adóból realizált kilenchavi bevétel 665,3 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi bevételnél 1,8 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül az üzemanyagoknál 381,2 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, 25,4 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszakinál.

A pénzügyi tranzakciós illetékből az év első kilenc hónapjában 207,5 milliárd forint bevétel keletkezett, ez az előző év azonos időszakinál 68,5 milliárd forinttal több.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója az idei év első kilenc hónapban 111,5 milliárd forint bevételt jelentett az állam számára, ez 9,3 milliárd forinttal több a 2013. év azonos időszakának befizetéseinél. A többletbevétel hátterében elsősorban a nagyobb mértékben bevallott adókötelezettség, másodsorban a visszaigénylések alacsonyabb szintje áll.

A távközlési adóból szeptember végéig 42,0 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ez az egy évvel korábbi bevételt 9,4 milliárd forinttal haladta meg. A növekedés hátterében az adóváltozás hatása áll. A reklámadóból szeptember végéig 1,3 milliárd forint bevétel teljesült.

A reklámadó új adónem, amely 2014. augusztus 15-től hatályos. Az adót két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-ig és 2014. november 20-ig kell befizetni.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek első kilenchavi összege 75,4 milliárd forint volt, amelynek több mint 60 százalékát (46,6 milliárd forint) a hasznosítási típusú bevételek adták, ezen belül az osztalékbefizetések 35,6 milliárd forintot tettek ki. Az értékesítési bevételek aránya 20 százalék körüli volt (16,1 milliárd forint), amely alapvetően az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek eladásából származott.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első kilenc hónapjában 1184,9 milliárd forint volt, amely 1247,8 milliárd forint bruttó befizetés és 62,9 milliárd forint kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 62,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.