Az árutőzsdei befektetésekkel foglalkozó cég elemzése szerint a cukorár emelkedésének az szabna gátat, ha tovább erősödne a dollár, vagy az olajár jelentősen csökkenne. Jelenleg ugyanis a brazil cukorgyáraknak jobban megéri, ha a cukorszirupból etanolt állítanak elő, mintsem exportra nyerscukrot. Az aszályon kívül tehát ez is csökkenti a nyerscukor-kínálatot a világ árutőzsdéin. Brazíliában szeptember első felében 39,9 millió tonna cukornádat dolgoztak fel, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint augusztus második felében, és az egy évvel korábbihoz képest még nagyobb, 16 százalékos volt az elmaradás. (Brazíliában kéthetes időszakokra adják meg mind a cukortermelés, mind a cukornád feldolgozásának adatait.)
A brazil cukornádtermelők szövetsége, az Unica előrejelzése szerint az aszály miatt a cukorgyárak nem kapnak elég cukornádat, ez a helyzet egészen november végéig, december elejéig kitarthat. A kínálat szűkülése miatti aggodalmak a 2014. októberi kifutású nyerscukor fontonkénti (1 font = 0,4536 kilogramm) árát pár nap alatt a piac aljához képest közel 8 százalékkal, 15,3 dollárcentre emelte fel a New York-i határidős tőzsdén. Brazília a világ legnagyobb cukortermelője évi 36,8 millió tonnával, a dél-amerikai országot India (27,9 millió tonnás termeléssel) és Kína (13,7 millió tonnával) követi. Az Európai Unió cukortermelése az idén várhatóan 16,3 millió tonnát tesz majd ki, míg Magyarország évente 105 ezer tonnát állít elő.
A cukor Magyarországon idén augusztusban átlagban közel 18 százalékkal került kevesebbe az egy évvel korábbinál, egy kilogramm kristálycukor átlagos fogyasztói ára 214 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 271 forinttal. A válság 2008 őszi kitörése óta a kristálycukor kilójáért 2011 márciusában kellett a legtöbbet fizetni, átlagban 352 forintot.
