Kína elkezdett lassulni

A pénzügyi világválság óta a leggyengébb ütemben bővült a gazdasága az idei harmadik negyedévben.

A világ második legnagyobb gazdasága éves összehasonlításban 7,3 százalékkal növekedett július–szeptemberben. Ez valamivel jobb adat az elemzők 7,2 százalékos várakozásánál, de elmarad az előző negyedévi 7,5 százaléktól. Az előző negyedévhez viszonyítva Kína hazai összterméke (GDP) 1,9 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben. Elemzők 1,8-re számítottak a második negyedévi 2,0 százalék után – közölte a kínai statisztikai hivatal kedden.

A csökkenő ütem megerősítette azokat a várakozásokat, hogy Pekingnek erősebb gazdaságösztönző intézkedéseket kell tennie a drasztikusabb lassulás elkerülésének érdekében. Elemzők megosztottak annak megítélésében, hogy a döntéshozók továbbra is szerényebb támogató lépéseket tesznek-e vagy agresszívabb intézkedésekre szánják el magukat, például a kamatok csökkentésével.

A gyengébb GDP-adat táplálja azokat a spekulációkat, hogy Kína nem tudja tartani a 7,5 százalékos hivatalos növekedési célszámot idén. Li Ko-csiang miniszterelnök többször is kijelentette, hogy elfogadható a kisebb növekedés is. Jelezte, hogy az ország vezetése a robusztus foglalkoztatási szint fenntartását tartja szem előtt, elkerülendő a társadalmi elégedetlenség kirobbanását.

A kínai gazdaságot visszahúzza a gyengélkedő ingatlanpiacnak a feldolgozóiparra és a beruházásokra gyakorolt negatív hatása.

Az ipari termelés szeptemberben 8,0 százalékkal növekedett augusztushoz képest éves összehasonlításban, szemben az elemzők 7,5 százalékos várakozásával. Augusztusban hatéves mélypontra, 6,9 százalékra esett az ipari termelés növekedése.

A kínai gazdaság fő hajtóerejét jelentő állóeszköz-beruházások 16,1 százalékkal emelkedtek az év első kilenc hónapjában 2013 azonos időszakához képest, ami gyengébb adat a 16,3 százalékos elemzői várakozásoknál. Január–augusztusban 16,5 százalékon állt ez a mutató.

A kiskereskedelmi eladások volumene 11,6 százalékkal gyarapodott szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Az adat alacsonyabb a 11,8-es elemzői várakozásoknál és az augusztusi tényleges 11,9 százalékos növekedésnél.

Az ingatlanárak mérséklődése és az új építkezések csökkenése rekordszámú városban vált jellemzővé, és a kormány az ingatlanpiaci lassulás visszafordításának érdekében a globális pénzügyi válság óta először szeptemberben csökkentette bizonyos lakásvásárlóknak a jelzálogkamatokat. Azt azonban korai megmondani, hogy az intézkedéseknek milyen hatásuk lesz a piacokra és a gazdaságra. A fejlesztők rengeteg eladatlan lakást kínálnak, és az egyre inkább kockázatkerülő bankok ódzkodnak az új jelzáloghitelek kihelyezésétől, mert az csak növeli kitettségüket a gyengülő ingatlanpiaci szektorban.

Január–szeptemberben az ingatlanpiaci beruházások éves összehasonlításban 12,5 százalékkal növekedtek, az első nyolc hónapban viszont még 13,2 százalékkal.

„A kínai gazdaság leggyengébb láncszeme továbbra is az ingatlanszektor. A kormány lazított nemrégiben néhány szabályon, és az ingatlanok értékesítése gyorsulhat a következő negyedévben. Mindazonáltal elképzelhető, hogy nem javul a helyzet olyan szektorokban, mint a nehézipar, és arra számítunk, hogy tovább lassul a gazdasági növekedés” – jelentette ki Vang Tao, a svájci UBS bank hongkongi elemzője, aki arra számít, hogy a kínai jegybank az év végén kamatokat csökkenthet. Egy kormányzati agytröszt közgazdásza úgy gondolja, hogy kamatcsökkentésre akkor szánhatja el magát a központi bank, ha a gazdasági növekedés 7 százalék alá csúszik.