Washingtonban pénteken kezdődik meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank háromnapos őszi közgyűlése, amelyen a világ pénzügyminiszterei, más kormányzati tagok és jegybankárok a világgazdaság növekedésének kockázatait, a geopolitikai válságokat (Ukrajna, Szíria, Irak) és az egészségügyi veszélyeket (ebola) tekintik át.
Az ülésszakot felvezető csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója kijelentette, hogy nem sokat változott a hat hónappal ezelőtt, a tavaszi ülésszak előtt elhangzott tanácsa a reformok szükségéről, miközben még több veszély tűnt fel a láthatáron.
„A világgazdaságról készült legújabb pillanatfelvétel kényelmetlenül ismerős: törékeny, egyenetlen fellendülés, a vártnál lassabb növekedés és a lefelé mutató kockázatok növekedése” – mondta Lagarde, aki az IMF és 188 tagállama számára a prioritásokat felvázoló féléves menetrendet ismertette.
A valutaalap a világgazdaság kilátásait taglaló, kedden nyilvánosságra hozott jelentésében (World Economic Outlook) rontotta előrejelzését: idén 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, 2015-ben 3,8 százalékos, ezek 0,1, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári prognózistól. Az IMF szerint erősödtek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Rövidtávon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet a gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni.
A valutaalap immár gyengébb teljesítményt vár az eurózóna meghatározó gazdaságaitól, Japántól és az olyan nagy feltörekvő országoktól, mint Brazília. Az euróövezetet különösen fenyegeti az a veszély, hogy a nagyarányú munkanélküliség és az alacsony infláció mellett belesüllyed az alacsony növekedés mocsarába. Lagarde kijelentette: üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) közelmúltban meghirdetett terveit, miszerint fedezett adósság és eszközalapú értékpapírok vásárlásába kezd, de ennél többet kell tennie, ha az árak nem kezdenek el emelkedni.
„Ha az inflációs kilátások nem javulnak és a várakozások továbbra is lefelé mutatnak, az EKB-nak hajlandónak kell lenni arra, hogy többet tesz, ideértve államkötvények vásárlását” – hangoztatta a francia közgazdász, azokra a komoly kockázatokra figyelmeztetve, hogy recesszióba sodródhat az eurózóna, ha nem tesznek semmit a növekedés ösztönzésének érdekében.
Lagarde kijelentette azt is, hogy különösen Németországnak és az Egyesült Államoknak van mozgástere ahhoz, hogy többet fektessen be a növekedést fokozó infrastrukturális projektekbe.
