Minden pályázat megjelenik 2015 elejéig

A 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus tíz operatív programjának minden pályázata a jövő év első hónapjaiban jelenhet meg.

A Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióit bemutató országjáró-sorozat rendezvényén Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a hét második felében 9 pályázat jelenik meg 120 milliárd forint keretre. Hozzátette: a következő hetekben újabb és újabb pályázatokat írnak ki, a teljes programciklus indulása 2015. január–februárban várható. Hangsúlyozta, hogy a kormány kilenc új pályázati kiírása között nagyrészt a 2007–13 közötti időszakban is sikeres pályázati kiírások lesznek elérhetők, példaként említette a kkv-szektor eszközbeszerzésének támogatását, az exportpiacra lépés segítését, valamint a 25 évnél fiatalabb, szakképzetlen munkavállalók támogatását.

Október végéig mind a tíz operatív programot benyújtják, majd az Európai Bizottsággal való tárgyalás függvényében, 3-4 hónap alatt fogadják el azokat – jelezte. Elmondta, hogy minden kormányülésen megtárgyalják, mely pályázatokat lehet a hazai költségvetés kockázatára megjeleníteni, miután azokat várhatóan az EB később is elszámolja. Úgy vélte, a jóváhagyásig hátralévő időszakban nagyjából 500-1000 milliárd forintnyi pályázat jelenhet meg ilyen formában.

Csepreghy jelezte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül hét, egymás mellett futó program lesz: a kkv-szektor és a kutatás-fejlesztés támogatása mellett az infokommunikációs eszközök elterjesztésének, az energetikai beruházásoknak, a foglalkoztatás javításának, a turisztikai fejlesztéseknek, valamint a pénzügyi eszközök, szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Megjegyezte, hogy a következő időszakban egyenlő feltételeket kívánnak biztosítani minden pályázónak, ezért a teljesen elektronikus pályázati folyamatban a pályázatok megjelenését követően csak 30 nap múlva lesz lehetőség a pályázatok benyújtására.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar gazdaság makrogazdasági mutatói rövid távon jó irányba mutatnak, de ezeket szeretnék hosszú távon is stabilizálni. Úgy vélte, 2-3 helyen kell változtatni: az oktatásban a megfelelő számú szakember biztosítása érdekében, a kutatás-fejlesztésben és innovációban, illetve az uniós források felhasználásában. Közölte: amennyiben a gazdaságfejlesztésre szánt forrásokkal jól gazdálkodnak a vállalkozások, akkor erősebb gazdaság, több befolyt adó és tartósan jobb körülmények várhatók minden területen.

Beszámolt arról, hogy vasárnap ért véget a franciaországi Lille-ben, az Euroskills elnevezésű szakmunkás-vetélkedő, ahol a magyar diákok 40 szakmából 16 szakmában indultak el. Magyarország 25 ország közül összesítésben 6. lett, a térségből egyik állam sem ért el hasonló eredményt. Elmondta, hogy a 22 diák összesen 20 érmet szerzett, közte 4 aranyat és 2 kiválósági érmet. Szakmákat tekintve az épületasztalos, takarító, vállalati IT és mechatronika területen értek el a magyar fiatalok kiemelkedő eredményeket.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: az elmúlt években arról volt szó, hogyan lehet a cégeknek piacokat szerezni, ma Székesfehérváron azonban újfajta verseny vette kezdetét a jól szakképzett szakemberekért. Úgy vélte, a duális szakképzési rendszernek már vannak érzékelhető eredményei, a kamara továbbra is felvállalja a vállalatok és az oktatási intézmények közötti párbeszéd elősegítését.