A felperes OTSZ jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése ellenére fenntartja álláspontját, miszerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációja egy jogszabályi formába öltöztetett kisajátítási aktus, amelyben a szövetség tulajdona sérült, továbbá az értékcsökkenés által okozott kár megtérítése szükséges.
A felperes továbbá azt kérte az elsőfokú bíróságtól, hogy a határozat pontosítása és módosítása érdekében forduljon ismét az Ab-hez. Az eljáró bíró ugyanakkor felhívta a felek figyelmét, hogy a törvényszék erre nem jogosult, mivel az Ab ítélete az OTSZ által indított különeljárásra vonatkozik, az elsőfokú bíróság Ab-hez indított kérelmét kereshetőségi jog hiányában visszautasították.
A felperes a keresetére irányuló, bírói feltáró kérdések megválaszolásához haladékot kért, azonban a bíró ezt elutasította, mert véleménye szerint egy folytatólagos tárgyaláson a jogi képviselőtől elvárható a kereset és annak indoklásának részletes ismerete.
Alperes a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ).
Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint az elhangzott felperesi érveléssel sem bizonyította az OTSZ az eljárás elbírálásához szükséges potenciális jogalapot, indoklását tényekkel nem támasztotta alá, valamint a kárból adódó ok-okozati összefüggéseket sem tárta fel. A jogi képviselő szerint a felperes a jogszabály uniós irányelvekbe ütközését sem igazolta.
