Ismertette: a magyar program a kínai piacon az egyik legjobb, az összes többi program számos problémával küzd, a kanadai éppen felülvizsgálat alatt áll, a spanyol és a portugál pedig ingatlanbefektetésben merül ki. Példaként említette, hogy az EU-n belül az első programot az Egyesült Királyság indította, a magyar és a bolgár program közel egy időben indult, Portugália a konstrukcióból 1 milliárd eurós bevételre tett szert. Az egyes programcsomagok közötti eltérés az értékesítésben van.
Kínai jelentkezőben nincs hiány, ugyanakkor nem könnyű vonzóvá tenni az adott célországot – jegyezte meg. Az alap tanácsadó szerepe a végleges letelepedési engedély után véget ér, de a vagyonkezelői kötelem az értékpapírok lejártáig fennáll. Kínában a bevándorlásra külön iparág épült, az alap az országban több mint 220 marketingpartnerrel dolgozik együtt, mindannyian engedéllyel működő tanácsadók, akik a bevándorlási befektetési piac alapos ismerői, és több mint 20 tartományban vannak jelen mintegy 10 ezer alkalmazottal, amely 15-20 millió potenciális befektető elérését teszi lehetővé. Idén 240, Magyarországot népszerűsítő rendezvényt tartottak, ami hozzájárult a kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolatok erősítése mellett az idegenforgalom élénkítéséhez is.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint „offshore hátterű” cégek is közreműködnének, azt válaszolta: mivel a kormányzat által meghatározott jogi keretek között működnek, nem érzik, hogy a tevékenységüket belengné bármilyen „gyanú”. Más pénzügyi szolgáltatásokhoz képest a letelepedésikötvény-értékesítés a legáttekinthetőbb, hiszen a tartózkodási engedély minden adat meglétét igényli – fejtette ki Lian Vang.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!