A tárcavezető közölte, korunkban nélkülözhetetlenné váltak az infokommunikációs eszközök, amelyeket hazánkban és világszerte szinte mindenki naponta használ. Hozzátette: Magyarországon a GDP 12 százalékát adja az ágazat, a szektor 270 milliárd forinttal járul hozzá az éves költségvetéshez.
Seszták Miklós jelezte, hogy Magyarország nagy eséllyel pályázik a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) 2015 októberére tervezett nemzetközi konferenciájának rendezésére, amely kiváló lehetőséget kínál majd a bemutatkozásra.
A miniszter előadásában kitért a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák, illetve a digitális gazdaság és állam fejlesztésének kérdésére. Úgy összegzett, hogy a cél egy olyan Magyarország megteremtése, amely képes megvetni a lábát az új, digitális korszakban.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a felhasználók számának növekedésén túl fontos a minőségi tartalmak irányába orientálásuk. Hangsúlyozta, hogy nem lesz „internetadó” Magyarországon, sem most, sem jövőre.
Kiemelte azt a törekvést, hogy az itt keletkezett bevételek után hazánkban fizessenek adót az érintettek, és beszélt az internethasználat nemzetbiztonsági kockázatáról is. L. Simon László szólt továbbá arról a célkitűzésről, hogy a virtuális közösségekből mind több embert szeretnének a valós közösségekbe irányítani.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta, a digitális Magyarország megteremtése olyan ügy, amelynek mindenki csak a nyertese lehet. A tervek szerint megvalósuló digitális gazdaságban rendelkezésre áll majd a fejlett, nagy sebességű, széles sávú infrastruktúra, illetve a beruházásokat, fejlesztéseket ösztönző szabályozási és adózási környezet, valamint a digitálisan írástudó fogyasztók. Hozzátette, a közös vízió megvalósítása érdekében közös fellépésre van szükség. Úgy vélekedett, a program megvalósítása erősítheti az ország és a piaci szereplők versenyképességét, tekintettel arra hogy ma már nem csupán hazai és regionális, hanem az európai és globális szinten jelentkező kihívásokkal is szembe kell nézni.
Beck György, a Vodafone Zrt. elnöke felidézte, hogy 1999-ben mindössze 80 ezer internetkapcsolat létezett hazánkban és a GDP-nek csupán 2-3 százalékát adta az ágazat.
Az elnök közölte, a világon átlagosan nézve már minden embernek van mobiltelefonja, ami hétmilliárd eszközt jelent. Hozzátette: a Gartner kutatócsoport elemzése alapján ez a szám 2020-ra 26 milliárdra nőhet azáltal, hogy egyre szélesebb körben teret nyernek azok az eszközök, amelyek gépként kommunikálnak egymással a világhálón keresztül. Kifejtette, a cégek 22 százaléka már használ ilyen eszközöket világszerte.
Az ötödik alkalommal szervezett kétnapos fórum az előadásokat követően szekcióülésekkel és kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik, amelyek témái egyebek mellett az uniós befektetések, az önkormányzatok változó szerepköre, valamint az e-egészségügyi fejlesztések.
