Erről a miniszter szerdán az MTI-nek adott telefoninterjúban számolt be. Elmondta, hogy Kisida Fumio külügyminiszterrel geopolitikai és kétoldalú kérdéseket tekintettek át. Ezek sorában szóba került az ukrajnai konfliktus, amellyel kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy erre gyorsan és tárgyalásos úton kell megoldást találni.
Japán számára Közép-Európa felértékelődik, tekintettel arra, hogy a visegrádi négyek együttműködése Japánnal kifejezetten eredményes – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A tárgyalásokon a kelet-ázsiai biztonsági helyzet is napirendre került. Magyarországnak különösen fontos, hogy a régió békés és stabil legyen, mert annál jobb együttműködést tud folytatni a térségbeli országokkal, amelyek nagyon fontos kereskedelmi partnerei – mondta.
„Japánban napirenden van a bezárt atomerőművek újraindításának lehetősége, ezért megállapodtunk abban, hogy szakértői tárgyalásokat kezdünk arról, hogy milyen nukleáris biztonsági együttműködés jöhet létre a két ország között, különös tekintettel arra, hogy hazánk kifejezetten sikeres a nukleáris képzési, biztonsági és oktatási területen” – mondta a miniszter.
A tárgyalásokon szóba került az Európai Unió és Japán közötti szabad kereskedelmi megállapodás ügye is. Magyarországnak az az érdeke, hogy ezek a tárgyalások mielőbb eredményesen lezáruljanak, és egy ambiciózus megállapodás jöjjön létre, amelynek nyomán Magyarország tovább tudja növelni exportját Japánba. A magyar termékek és szolgáltatások már most is versenyképesek, és minél szabadabb kereskedelmet tesznek lehetővé a szabályozások, ez az export annál inkább válik még versenyképesebbé – húzta alá Szijjártó Péter. Elmondta, hogy a Japánba irányuló magyar export tavaly 600 millió dollárt tett ki, és az idei év első nyolc hónapjában 6,5 százalékos növekedést sikerült elérni.
Megállapodás született a tárgyalásokon, hogy a két ország továbbfejleszti gazdasági kapcsolatait. Japán már a legnagyobb ázsiai zöldmezős beruházó Magyarországon: 149 japán vállalat összesen 25 ezer munkahelyet tart fenn, 3,5 milliárd dollárnyi befektetéssel rendelkezik, és a német vállalatok után már a japán vállalatok beruházásai a legjelentősebbek az autóipar területén – folytatta.
A miniszter több japán vállalat vezetőivel is tárgyalt újabb magyarországi befektetésekről. Ezek nyomán arra számít, hogy a közeljövőben több bejelentést tehet magyarországi munkahelyteremtő befektetésekről, elsősorban az autóipari beszállítóipar terén.
Nagy előrelépésnek minősítette a magyar mezőgazdasági export számára Nisikava Kója japán mezőgazdasági miniszternek a tárgyalásukon tett bejelentését, amely szerint Japán már Magyarország egész területéről engedélyezi a sertéshús bevitelét. Ez azért fontos, mert Japán a legnagyobb Európán kívüli felvevőpiaca a magyar élelmiszer-ipari termékeknek, az idei év első nyolc hónapjában ennek értéke 100 millió dollárt tett ki, ami 65 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest – húzta alá.
„A sertéshús és azon belül a mangalicahús mezőgazdasági exportunk zászlóshajója Japánban, újabb termékek exportja előtt nyitja meg a lehetőséget, tovább növeli agrárexportunkat, ami azért is nagyon fontos számunkra, mert az Oroszország ellen elrendelt uniós szankciók, illetve az orosz ellenszankciók miatt kieső agrárexportunk egy részét a japán piacon kompenzálni tudjuk. Ez egy nagyon igényes piac, és a magyar kínálat versenyképes tud lenni” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
