Az MNB keddi közleményében hangsúlyozza: a jegybanki program kiterjesztésének célja változatlanul az, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe. „A fedezési igény a forintosításra kerülő lakossági devizahitelek elszámolások hatásával csökkentett állományából adódik” – rögzíti a jegybank. A devizakínálatot az MNB nemzetközi tartalékaiból biztosítja.
Az MNB egyeztetéseket kezdeményez a Magyar Bankszövetséggel és a devizahitel-állománnyal rendelkező bankokkal arról, hogy a jegybank vállalja a forintosításhoz szükséges deviza biztosítását, a bankok pedig vállalják, hogy devizakeresletüket nem a piacon, hanem a jegybank eszközein keresztül elégítik ki – áll a közleményben.
Az MNB kifejti, hogy a lakossági devizahitelek forintosításából fakadó devizaigény megjelenése a piacon nem szándékolt árfolyamhatással járna, ami kockázatot jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából. A megállapodások biztosítják a folyamat kiszámíthatóságát, amivel érdemben mérsékelhető a forintosítás árfolyamra gyakorolt esetleges hatása is – írja az MNB.
A banki devizaigények minél teljesebb kielégítése érdekében az MNB módosítja devizaeladási eszközeinek feltételeit. Az elszámolási szakaszhoz hasonlóan a jegybanki program egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött, spot (azonnali) euróeladási ügyletből, illetve egy hosszabb futamidejű, spot euróeladási ügylettel kombinált devizacsere (swap) ügyletből áll.
A jegybanki tartalékok nagysága lehetővé teszi, hogy az elszámolási szakasszal szemben – ahol külön keretösszeget határozott meg az MNB a két eszköz igénybevételére – a forintosítási szakaszban a két eszközre együttesen érvényes, összevont keretösszeget határozzon meg a devizakínálat minél rugalmasabb biztosítása érdekében. A feltétel nélküli eszköz esetében az MNB a jelenlegi 2016–2017-es futamidők mellett egyes 2015-ös futamidőkre is meghirdeti az eszközt.
