Jelentősen javultak a mutatók, de további lépések kellenek

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank először kiadott növekedési jelentése.

Balog Ádám, az MNB alelnöke a jelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a növekedési jelentést a jövőben az MNB éves rendszerességgel jelenteti meg. Az elemzés a magyar gazdaság hosszabb távon mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet. Az alelnök elmondta: a jelentés apropója egyrészt az, hogy a világgazdasági válság kezdete óta már hat év telt el, de a kibocsátás sok országban még nem éri el a válság előtti szintet, egyes régiókban tartós stagnálás van, miközben a növekedéssel kapcsolatban egyre több kérdés fogalmazódik meg. Úgy vélte, Magyarország fordulópont előtt áll: sok olyan lehetőség van, amelyeket jól kihasználva segíthető a fenntartható növekedés.

A lehetőségekre Balog Ádám példaként említette az európai uniós források újbóli megnyitását, más szerkezetben történő felhasználását, a jegybank nagyobb szerepvállalását és az átalakuló bankrendszert. Az MNB is úgy gondolta, meg kell szólalnia azzal kapcsolatban, hogyan ítéli meg a hosszabb távú kilátásokat – emelte ki Balog Ádám. Hozzátette, hogy a jelentés egyrészt visszatekint: az EU-csatlakozás óta eltelt 10 évet próbálja feltérképezni többféle mutató segítségével, de előre is néz, és megvizsgálja, milyen lehetőségek állnak Magyarország előtt.

Virág Barnabás kifejtette: a magyar gazdaság fejlődése az uniós csatlakozást követően növekvő mértékben maradt el a régió gazdaságaitól, aminek egyre szélesebb körben jelentkező strukturális okai voltak, amelyek rontották az ország növekedési képességét. A magyar gazdaságnak visszatérő dilemmája volt az „egyensúly vagy növekedés” kettőssége, vagyis egy gyorsabb növekedési periódust egy kormányzati túlköltekezés és adósságnövekedés, majd kiigazítás követett – mondta az igazgató. Virág Barnabás kiemelte, hogy a válság előtti eladósodás alapvetően meghatározta a kilábalási pálya dinamikáját és szerkezetét: az adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, de a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezők 2011-et követően fokozatos javulást mutattak.

A kormányzati intézkedések főként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új munka törvénykönyve növelhette a munkapiac rugalmasságát – tette hozzá. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, javultak a strukturális jellemzői, ugyanakkor a válság óta erősödő migráció új kihívásként jelentkezik – fejtette ki Virág Barnabás. Szólt arról is: a reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás előbb tért vissza a válság előtti szintre, mint a kibocsátás, de továbbra is alacsony a foglalkoztatottság.

Virág hangsúlyozta: az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplők viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettősségéből. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Előretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erősítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külső finanszírozást jelentő EU-s források, valamint a külföldi működőtőke bevonása segítheti. A globális környezet változása továbbra is alapvetően meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat – fűzte hozzá.

A válságot követően a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvő adósságszintek mellett a kilábalást övező kockázatok erősek maradnak – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás. A megállapításokat összegezve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói jelentős mértékben és tartósan javultak az utóbbi években, de a fenntartható növekedés dinamizálásához további lépések – például a beruházási ráta további, jelentős emelése – szükségesek. Egy új fenntartható növekedési modell további sarokpontjai az MNB szerint többek között az exportra és beruházásokra fókuszálás a fogyasztás helyett, diverzifikált exportszerkezet, a munkakínálat képzettségének növelése, és a magasabb belföldi megtakarítások – ismertette Virág Barnabás.