A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott a kutatás-fejlesztésre fordított források elosztásnak javítása, hogy azok eljussanak a kkv-k szintjére is. Erről Turóczy László kifejtette, hogy az idén indult uniós költségvetési időszakban kutatás-fejlesztésre két és félszer annyi, összesen 700 milliárd forint áll rendelkezésre, mint az előző hét évben. A pályázatok majd úgy szólnak, hogy a nagy cégeknek kötelező lesz maguk mellé venni kis- és közepes vállalkozásokat, illetve egyetemeket is. Józsa István (MSZP) úgy vélte, hogy a munkaalapú társadalom – mint cél – ellentmondásban van az innovációval. A kevésbé képzett munkaerő ugyanis csak tömegtermelésre alkalmas.
Hörcsik Richárd (Fidesz) pedig az elvárt 40 százalékos felsőfokú képzettségi részarányt hasonlította össze a jelennel, és hozzátette, hogy megítélése szerint a régióban ehhez Lengyelország és Szlovákia van a legközelebb. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy a felsőoktatásban a műszaki-természettudományi képzés támogatható, mivel ezek járulnak hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. Ugyanakkor a szakképzés aránya és minősége növelhető, mivel ma hiány van középiskolai végzettségű, műszaki fehérgallérosokból. Végül a foglalkoztatás került terítékre: az ellenzéki tagok szerint a munkanélküliséget csak a közfoglalkoztatás csökkentette.
Turóczy László a közfoglalkoztatást a válságra adott válasznak nevezte, és azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az új piaci munkahelyek át fogják venni a helyét. A bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy bekapcsolódik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat egészének a részletes vitájába, így véleményezhet minden olyan módosító indítványt, amely a hatáskörébe tartozik.
