Lényeges pontokon változik a közfoglalkoztatás szabályozása. Az ehhez nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet módosításának tervezete szerint a cél, hogy megteremtsék a tevékenység hatékonyabb támogatásának feltételeit. A hatásvizsgálat szerint ezáltal a támogatási rendszer lehetővé teszi a közfoglalkoztatottak számának további növelését, s javulnak az álláskeresők elhelyezkedésének esélyei. Az intézkedések hatására 40 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma, amihez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap biztosítja a pénzügyi feltételeket.
Módosulnának többek között a rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatásra vonatkozó szabályok. A támogatási időszak e programok esetében továbbra is négy hónap lehet, de annak már nem kellene egy naptári évre esnie, hanem áthúzódhatna a következő évre is. Vagyis ezentúl akár a téli időszakban is elindulhatnak a korábban inkább a szezonális munkák esetében alkalmazott, rövid távú programok.
Valamennyi program esetében fontos változás, hogy ha a közfoglalkoztató a támogatott foglalkoztatottak után – ilyenek a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását és a családtag ápolását követően munkát keresők – a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesznek igénybe, úgy a támogatás alapja már nem csupán az adókedvezménnyel csökkentett összeg, hanem a közfoglalkoztatási bérnek s az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a kedvezménnyel csökkentett összege lesz. Vagyis jelentősen nő a támogatott foglalkoztatottak után járó állami támogatás.
Új elem, hogy hosszabb idejű közfoglalkoztatás esetén a bértámogatáson túl további forrást lehet igényelni a program megvalósításához szükséges anyagköltséghez is. A polgármesteri hivatallal nem rendelkező települési önkormányzatok pedig a szervezési költséghez is kérhetnek pénzt, ez a megítélt támogatás további 3 százaléka lehet.
Eddig egy éven belül legfeljebb 11 hónapig dolgozhatott a közfoglalkoztatott egyhuzamban. A jövőben ez 12 hónapra változik, azzal a kitétellel, hogy a kirendeltség a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 15 napon belül – legalább 6 hónapos egybefüggő jogviszony esetében 30 napon belül – az álláskeresőt nem közvetítheti ismételten közfoglalkoztatásra. A tervezet szerint a hosszabb időtartamú és az országos közfoglalkoztatási programok esetében az egészségesek továbbra is 6, illetve 8 órában dolgozhatnak, ám a megváltozott munkaképességűeknek lehetőségük lesz 4 órában is munkát vállalni amellett, hogy meghagyják számukra az ennél hosszabb idejű munkavállalás lehetőségét is.
Eddig a hosszú távú és az országos programok legfeljebb 11 hónapig működhettek, ráadásul ennek az időszaknak egy naptári éven belülre kellett esnie. A támogatási időszak a jövőben 12 hónap lesz, amelynek kétszer is kérvényezni lehet a hat hónapos meghosszabbítását. Vagyis akár két évig is működhet egy program, ami jelentősen javítja egy-egy térségben azok tervezhetőségét, s több ember, hosszabb ideig tartó foglalkoztatására ad lehetőséget.
A kormány kiemelten támogatja majd az olyan közfoglalkoztatási mintaprogramokat, amelyek legfeljebb 15 főt foglalkoztatnak, esetükben a beruházási és dologi költségek 100 százalékát átvállalják. Ennek indoka, hogy az ilyen programokból nőhetnek majd ki a közfoglalkoztatáson túllépő, önfenntartásra törekvő szociális szövetkezetek.
Mint arról lapunk beszámolt, az ideinél több mint 15 százalékkal többet, 270 milliárd forintot szán jövőre a kormány közfoglalkoztatásra, amelynek köszönhetően újabb tízezrek juthatnak munkához. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint az eddigi, átlagosan évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer ember – a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy negyede – dolgozhat közfoglalkoztatottként. Ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt szánnak segélyekre, az önkormányzatok pedig nagyobb szerepet kapnak azok elosztásában.
