Idén átlagosan havonta 200 ezer ember dolgozhatott közfoglalkoztatottként, jövőre várhatóan több tízezerrel nő majd az így munkához jutók száma, a kormány ugyanis több mint 15 százalékkal növeli az erre előirányzott keretet. A jövő évi költségvetési javaslatból kiderül: míg tavaly 171 milliárd forintot, idén pedig 183 milliárd forintot szánt a kabinet a közfoglalkoztatást biztosító Start munkaprogramokra, jövőre ez az összeg már 270 milliárd forint lesz. Idén júliusban a kormány további 47 milliárd forinttal fejelte meg az eredetileg előirányzott összeget, mert a hátrányos helyzetű térségekben a vártnál nagyobb igény jelentkezett a közfoglalkoztatási programok iránt, vagyis 2014-ben 230 milliárd forintot költ erre a célra.
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett költségvetés tervezetének általános indoklása szerint a kormány politikájának mozgatórugója a segély helyett munkát alapelv, a kormány kiemelt célkitűzése a segélyezettek visszavezetése a munka világába. Ezért a következő évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, először várhatóan döntő részben közfoglalkoztatásba, majd az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek érdekében az eddigi, átlagosan évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer ember – a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy negyede – kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre.
A tervezet szerint a cél olyan programok indítása, amelyek tovább könnyítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való belépést. A közfoglalkoztatás keretein belül különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartós munkanélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását kívánja növelni a kormány. Az indoklásból kiderül az is, hogy a foglalkoztatás élénkítésével párhuzamosan szűkül a normatív jövedelempótló ellátások köre, és a segélyekre, jövedelempótló támogatásokra szánt kiadások érdemben csökkenhetnek a következő évben.
Erősödik ugyanakkor az önkormányzati segélyezés szerepe. A tervezet szerint a segélyezésről az eddiginél nagyobb mértékben születhet helyben döntés. A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek be. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek, és ez a jelenleginél nagyobb mértékben terheli helyi bevételeiket. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak majd segélyezési feladatok ellátásához, a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás.
A kormány egyébként idén 93,2 milliárd forinttal segítette az önkormányzatokat az egyes jövedelempótló támogatások kifizetésében. Ebből a keretből a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint előre fizetős mérőórák felszerelési költségeire kifizetett összeg 90 százalékát, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 80 százalékát lehetett visszaigényelni a központi költségvetésből. Jövőre erre a célra már csak 59,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Növekszik ugyanakkor az önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatására fordított összeg. Az idei 39 milliárd forintos keret jövőre 48 milliárd lesz, és a pénzből nagyobb arányban részesülnek a rosszabb anyagi helyzetben lévő települések.
Tavaly a keret 80 százalékát a segélyekhez biztosított önrész arányában, 20 százalékát a lakosságszám arányában osztották szét, jövőre azonban a támogatás csak a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá százalékos arányban, a legrosszabb helyzetű települések esetében a költségek 100 százalékában.
