Erősödik ugyanakkor az önkormányzati segélyezés szerepe. A tervezet szerint a segélyezésről az eddiginél nagyobb mértékben születhet helyben döntés. A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek be. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek, és ez a jelenleginél nagyobb mértékben terheli helyi bevételeiket. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak majd segélyezési feladatok ellátásához, a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás.
A kormány egyébként idén 93,2 milliárd forinttal segítette az önkormányzatokat az egyes jövedelempótló támogatások kifizetésében. Ebből a keretből a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint előre fizetős mérőórák felszerelési költségeire kifizetett összeg 90 százalékát, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 80 százalékát lehetett visszaigényelni a központi költségvetésből. Jövőre erre a célra már csak 59,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Növekszik ugyanakkor az önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatására fordított összeg. Az idei 39 milliárd forintos keret jövőre 48 milliárd lesz, és a pénzből nagyobb arányban részesülnek a rosszabb anyagi helyzetben lévő települések.
Tavaly a keret 80 százalékát a segélyekhez biztosított önrész arányában, 20 százalékát a lakosságszám arányában osztották szét, jövőre azonban a támogatás csak a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá százalékos arányban, a legrosszabb helyzetű települések esetében a költségek 100 százalékában.
