Az Európai Unió (EU) azért különít el növekvő pályázati kereteket – Magyarország esetén a korábbi 9-ről 15 milliárd forintra emelt összeget – a vidékfejlesztésre, mert fontosnak tartja a városok és a vidék népessége közötti egészséges egyensúly fenntartását – magyarázta a főtitkár. Az elnéptelenedő falvak, illetve a túlzsúfolttá váló városok ugyanis ökológiai gondokat, szociális feszültségeket idézhetnek elő, ennek megelőzése pedig közös érdek. A vidékről való elvándorlási kényszert pedig az életfeltételek javításával, munkahelyek teremtésével, az adott térségekben a kulturális kínálat szélesítésével és jól működő közösségek kialakításával lehet előmozdítani – tette hozzá.
A jelenleg 12 ezer tagot – civil szervezeteket, önkormányzatokat, intézményeket – számláló MNVH az EU más országainak hasonló szervezeteivel is együttműködik, amelyek a kedvező tapasztalatokat átadják egymásnak – jelezte a főtitkár. Az információ ilyen áramlásának eredménye például a francia és olasz példa alapján már több alkalommal megszervezett Vidék Mustra rendezvény, amelyen a különböző hazai tájak kistermelői, kézművesei a kereskedőláncokon átlépve közvetlenül kínálhatják termékeiket a budapestieknek és a turistáknak. A kistermelők kézműves portékái közvetítésével egy-egy tájegység rövidebb úton bekerülhet az idegenforgalom vérkeringésébe, ami pedig megkönnyítheti a helyiek megélhetését – hívta fel a figyelmet Mezőszentgyörgyi Dávid.
Az MTI tudósítói több, az MNVH közreműködésével működő, mintaként szolgáló, sikeres kezdeményezést gyűjtöttek össze. Szabolcs-Szatmár megyében, Panyolán a környéken bőven termő szilva hasznosítására a közelmúltban alakult Szatmári Ízek Háza Szociális Szövetkezet mára ígéretes vállalkozássá nőtte ki magát – mondta Muhari Zoltán (Fidesz–KDNP), a település polgármestere. Manufaktúrát működtetnek, ahol lekvárok, aszalványok készülnek. 33 millió forintos EU-s pályázati forrásból egy felújított parasztházban feldolgozót, raktárt, irodát alakítottak ki, a nagy kertben pedig 200 szilvafát ültettek, számítva rá, hogy növekszik a kereslet a helyben főzött, cserépedényekbe töltött finomság iránt. A különlegességnek számító szatmári szilvalekvár és gyümölcsaszalvány már a budapesti piacokon is keresett, a tervek szerint hamarosan az export is beindulhat. A polgármester ismertetése szerint jelenleg 12-en dolgoznak a vállalkozásban, többségük korábban munkanélküli segélyre szorult, de mostanra a gyümölcsfeldolgozói szakképesítést is megszerezte. A kereslet függvényében a dolgozók létszáma tovább növekedhet, és a helyiek számítanak rá, hogy a panyolai manufaktúra szilvalekvárját felveszik a hungarikumok sorába – fűzte hozzá a polgármester.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a népszerű ismeretterjesztés jegyében dolgozott ki programot a nagykörűi Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, hogy a szemlélet formálásával is segítse a helyi halászat, a halgazdálkodás és az ökoturizmus fellendítését. Szabadkai Andrea, a Szolnok megyei civil szervezet munkatársa az MTI-t arról tájékoztatta: összeállítottak egy, a Közép-Tisza-vidék árterületein ívó 30 halfajt felsoroló zsebkönyvet, illetve annak internetes változatát az iskolások, óvodások figyelmének felkeltésére a természet iránt. A nagykörűi iskolában tartott előadás-sorozaton a tájvédelmi körzet élővilágát tárták a diákok elé és bemutatták a község peremén kialakított vizes élőhely gazdag állatvilágát. „A civil szervezet büszke rá: a korábbi gyakori jogviták elkerülésére a javaslatukra került be a halgazdálkodásról szóló törvénybe, hogy a falusi vendégfogadók asztalán feltálalhatják a vendégeknek a helyben kifogott halakat” – közölte Szabadkai Andrea.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága (ÖNPI) a szarvasmarhatartás ösztönzése érdekében dolgozott ki programot, amelynek keretében növendék üszőket és hízó bikákat helyeznek ki az őrségi gazdákhoz – mondta az ÖNPI osztályvezetője. Kovács-Mesterházy Zoltán szerint a program megvalósításával új munkahelyek jöhetnek létre, és a természetvédelem is profitálhat belőle, mert a rendszeres legeltetés hozzájárulhat a gyepterületek ökológiai egyensúlyának fenntartásához. A kezdeményezés nyomán eddig 72 növendék marhát kötöttek be a környéki gazdák hosszú ideje üres istállóiba. Ezek mellett a park igazgatósága az idén 360 millió forintos fejlesztést valósított meg egy majorban, ahol magyar tarka marhát és muraközi lovakat tenyésztenek, megalapozva, hogy az állattartásra berendezkedni szándékozó újabb fiatal gazdák is csatlakozhassanak a programhoz – tette hozzá.
Nógrád megyében a mezőgazdaságra építve, a határon túli szlovák településekkel közösen keresik a gazdaságfejlesztés lehetőségeit. Csabák István, a balassagyarmati kistérségben végzett kutatás vezetője elmondta: az MNVH javaslatára elkészült Palóc jövő nevű tanulmány nyomán helyi boltok megnyitásával, a palóc márkavédjegy bevezetésével segítenék az itt előállított tejtermékek, zöldség piacra kerülését. A környékbeli termelők, kereskedők néhány hónapja létrehozták a Palóc Portéka Egyesületet, amelynek tagjai jó minőségű, tájjellegű készítményeikkel elsősorban a főváros és az agglomeráció fogyasztóit célozzák meg. Tervezik továbbá hús, valamint gyümölcs feldolgozására új kisüzemek építését – jegyezte meg Csabák István, kiemelve: mivel a megyében sok az erdő, a bútoripar is fellendülhet, és új munkahelyeket igényelnének a begyűjtött gyógynövények válogatására, csomagolására kialakított üzemek is.
