A miniszter hangsúlyozta, Magyarország és egész Európa számára jó hír, hogy megbeszélésükön orosz kollégája megerősítette: Oroszországnak továbbra is fontos az Európával való energetikai együttműködés. A magyar miniszter szerint Alekszandr Novak azt is megerősítette, hogy azt a földgázt, amelyet Oroszország eredetileg a Déli Áramlat gázvezetékbe szánt volna, teljes egészében Törökországba szállítják majd, és egy nagy regionális gázelosztó központ létesítését tervezik a török–görög határ közelében.
A magyar tárcavezető kijelentette: ebből adódik a feladat, hogy Magyarország az Oroszországból, illetve részben Azerbajdzsánból Törökországba és onnan Délkelet-Európába eljutó földgáz Közép-Európába juttatásához megteremtse a pénzügyi, műszaki és infrastrukturális feltételeket. Ezért Magyarországnak tárgyalásokat kell folytatnia Görögországgal, ahova a tervek szerint elsőként érkezik be az energiahordozó, valamint azokkal a balkáni országokkal amelyek az új gázvezeték lehetséges nyomvonalain helyezkednek el. A miniszter megemlítette, hogy a múlt héten már előzetesen tárgyalt Macedónia és Szerbia külügyminiszterével, és ezeket az egyeztetéseket a jövő év elején intenzívebbé teszik.
Szijjártó Péter elmondta: még nagyon sok infrastrukturális, pénzügyi és műszaki adatot kell tisztázni, hogy kiderüljön, van-e olyan nyomvonal, amelyen biztonsággal és versenyképesen Közép-Európába lehet juttatni a gázt.
Az eredeti tervek szerint a Déli Áramlat 2018-ra érte volna el évi 63 milliárd köbméteres teljesítményét. A gázvezetékrendszeren 2015 végén, 2016 elején indult volna meg a szállítás a Fekete-tenger alatt, majd a földgáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián keresztül, esetleges bosznia-hercegovinai és horvátországi elágazással jutott volna el az ausztriai Baumgartenig.
Az orosz miniszter a tárca hétfői közleménye szerint kényszerű lépésnek nevezte a Déli Áramlat projekt leállítását. Arra hivatkozott, hogy – mint december elsején Ankarában Vlagyimir Putyin orosz államfő is közölte – az Európai Bizottság akadályozta az európai gázvezeték építését. Hozzátette: az orosz döntéshez hozzájárult, hogy Bulgária nem adta meg a szükséges engedélyt a hozzá tartozó területen a gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának megépítéséhez.
Az eredeti tervek szerint a bolgár energetikai miniszter a múlt pénteken érkezett volna Moszkvába, hogy tárgyaljon kollégájával a Déli Áramlatról. Az utazás – indoklás nélkül – elmaradt. Szófiában aznap bejelentették, hogy Bulgária záros határidőn belül megadja a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának építéséhez szükséges engedélyeket.
Alekszandr Novak azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország megbízható szállítója az orosz gáznak, megérti az európai országok érdeklődését iránta, és kész párbeszédet folytatni a közös pontok megtalálásáról, de már nem a Déli Áramlat projekt keretein belül.
A moszkvai közlemény szerint a magyar és az orosz miniszter a gáz, kőolaj és atomenergiai együttműködés kérdéseit vitatta meg.
A paksi atomerőmű bővítése nagyon röviden került szóba – közölte Szijjártó Péter. Elmondása szerint Alekszandr Novak „elégedetten állapította meg”, hogy Oroszország és Magyarország együttműködik a magyarországi nukleárisenergia-kapacitás fenntartásában és növelésében. Az orosz miniszter emellett arról biztosította magyar tárgyalópartnerét, hogy a Roszatommal, a világ atomenergia piacán vezető szerepet betöltő orosz állami céggel zajló együttműködés, ahogy eddig is, a jövőben is zökkenőmentes lesz.
Szijjártó Péter moszkvai tárgyalásán a Mol oroszországi helyzetéről is szó volt. A magyar miniszter arról számolt be, hogy az orosz miniszter megerősítette: nem ellenkezik az orosz energetikai kormányzat érdekeivel, hogy az orosz olajipari piacon jelen lévő magyar vállalat folytassa tevékenységét, és új piaci lehetőségeket is keressen.
