Tavaly érezhető volt, hogy a jegybanki alapkamat csökkenésével sokan kivették betéteikből a megtakarításaikat és azt ingatlanba forgatták át. Ez megszokott döntés, amelynek az alacsony hazai ingatlanárak és a magas bérbeadási hozamok is kedveztek. A vevők többsége készpénzes vásárló volt, jelzálogalapú hitelhez csak kevesen folyamodtak – derül ki a Duna House elemzéséből.
Az idén úgy tűnik, változik a befektetők hozzáállása. Az egyre erősödő banki versenynek köszönhetően jobbak lettek a hitelek, a lakásbérleti piacon pedig erős a kereslet. Emiatt sokan már nem egy lakást vesznek készpénzért, hanem ugyanabból az összegből inkább kettőt, hitel felhasználásával. A befektetési céllal vásárlókat két mutatószám érdekli: az egyik, hogy mekkora az ingatlan hozama, azaz hasznosításával mekkora haszonra tehetnek szert, a másik pedig az, hogy mekkorák azok a kamatok, amelyekből a vásárlást finanszírozzák.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például egy 55 négyzetméteres, XIII. kerületi lakás átlagos havi bérleti díja 109 ezer forint, míg vételára 16 millió forint. Ennek hozama 8 százalékos. A Duna House elemzői úgy számolnak, hogy ha ennek megvásárlásához a befektetők 8 millió forintnyi kölcsönt vesznek fel tízéves futamidőre, akkor annak havi törlesztőrészlete nagyjából 85 ezer forint, teljeshiteldíj-mutatója pedig valamivel több, mint 5 százalékosra jön ki. Az arányok más kerületeknél végzett számítások szerint is hasonlóak, ami rámutat arra, hogy 50 százalékos önerő és 50 százalékos finanszírozás esetén a befolyó bérleti díjak a jelenlegi alacsony kamatszinten bőven képesek fedezni a törlesztőrészletek költségét.
