A lap online kiadása szerint az USA legnagyobb szövetségesei csatlakoztak a Kína által vezetett alternatív „Világbankhoz”.
A francia, a német és az olasz kormány közös állásfoglalásban kijelentették, hogy tagként akarnak részt venni az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) megalapításában. Egyébként a három ország a David Cameron konzervatív kormány által mutatott példát követte, amely múlt héten jelentette be, hogy csatlakozik az új pénzintézethez.
A három kormány szerint a bank a már meglévő intézményekkel együtt fontos szerepet játszhat az ázsiai infrastrukturális beruházások finanszírozásában, ami a térség gazdasági és társadalmi fejlődésén keresztül hozzájárulhat a világ termelésének növekedéséhez.
A bankalapítást kezdetben a kínai Xin Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára javasolta egy olyan misszió keretein belül, amely segít finanszírozni a nagy infrastrukturális beruházásokat a szegény ázsiai országokban, amelyek hagyományosan a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank vadászterületei.
A kezdeti 50 milliárd dolláros tőkét ígérete szerint Peking biztosítaná; Kína azt reméli, hogy az új pénzintézmény hozzájárul ázsiai hatalmához, amely katonai és gazdasági értelemben is tovább nőhet, átformálva a térség politikai viszonyait is.
Washington komoly lobbit folytatott szövetségesei részvétele ellen, attól tartva, hogy a Kína vezette hitelező aláásná azokat az intézményeket, mint például a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amelyeket amerikai vezetéssel a világgazdaság „jó mederben tartására” alapítottak a második világháború után.
Keddi állásfoglalásukban a három legújabb európai tag közölte, ők izgatottan várják a munkát az AIIB alapítóival, hogy egy olyan intézményt hozhassanak létre, amely a legjobb gyakorlatot követi az irányítás, a garanciák, az adósság és a megrendelések kérdéseit illetően.
A banknak már a keddi bejelentés előtt is több mint 25 tagja volt, csaknem mindegyikük fejlődő ázsiai és közel-keleti ország. Ausztrália, Japán és Dél-Korea régóta visszautasította a csatlakozást, de elemzők szerint a befolyásos európai országok belépése Amerika többi szövetségesét is a részvételre ösztönözheti.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hong Lej az európai országok csatlakozására vonatkozó kérdésre közölte, örömmel látják az új alapítókat. Hozzátette: a külső és belső országok aktív részvétele szélesebb reprezentációt biztosít az AIIB-nek. „Kína minden partnerével együtt azon akar dolgozni, hogy felállítsanak egy kölcsönösen gyümölcsöző professzionális befektetési és finanszírozási platformot, amely hozzájárulhat a régió gazdasági fejlődéséhez” – mondta Hong.
Miközben Kína az utóbbi évtizedek gazdasági növekedésének hála az USA után a világ második legnagyobb gazdaságává vált, a fejlett országok nemzetközi szinten még mindig nem engedik be a kiváltságosak klubjába. Bár Amerika, partnerei és az IMF 2010-ben megállapodtak arról, hogy a feltörekvő országok, mint Kína is, komolyabb szerephez juthatnak az intézményben, az USA kongresszusa mind ez idáig nem írta alá az erről szóló dokumentumot.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter a Reuters szerint felhívta a republikánus többségű kongresszus figyelmét arra, hogy Kína és más feltörekvő hatalmak kihívást támasztanak a globális pénzügyi intézmények amerikai vezetésével szemben, és sürgette a törvényhozókat egy olyan, IMF-fel kapcsolatos reform ratifikálására, ami segít megőrizni az amerikai befolyást. Szerinte az Egyesült Államok késlekedése azt eredményezheti, hogy az ország szövetségeseiben kétségek ébredhetnek az ország IMF-fel és más intézményekkel szembeni elkötelezettségét illetően.
A Roland Berger pénzügyi tanácsadó cég a 2010-es évek elején önálló európai hitelminősítő megalapítását tervezte a három nagy amerikai szervezet, a Moody’s, a Standard & Poor’s és a Fitchtől függetlenül. Roland Berger, az ötletgazda cég névadója-vezetője a Magyar Nemzetnek akkor azt mondta: egy független, átláthatóan működő, szavahihető, megbízható adatokat produkáló intézetet akarnak létrehozni a nemzetközi hitelminősítők piacán. Az elképzelés szerint a hitelminősítő nonprofit alapítványi formában működött volna, a finanszírozást az első időszakban 30 befektető biztosítaná egyenként 10 millió euró befizetésével. A szervezet azonban pénzhiány miatt a mai napig sem jött létre.
