„Ha csak egyetlen ország is elutasítja, nincs megállapodás. C’est la vie” – mondta a svéd biztos. Rámutatott ugyanakkor, hogy a brüsszeli testület biztosan nem tudja meggyőzni a kétkedő osztrákokat vagy németeket, ez a tagállamok feladata volna.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséggel (TTIP) összefüggésben a kereskedelmi biztos arra is kitért, hogy érezhető, mekkora az aggodalom, amellyel a bizottság igyekszik megküzdeni, minden dokumentum elérhető az interneten, és a bizottság próbál, amennyire csak lehet, transzparensen tárgyalni Washingtonnal, noha bizonyos egyeztetések elkerülhetetlenül csak a nyilvánosság kizárásával folytathatók le.
„Azok az idők elmúltak, amikor a kereskedelempolitika zárt ajtók mögött készült, majd a végén közölték az eredményt a nyilvánossággal” – hangoztatta Malmström, hozzátéve: „a világ változik, és nekünk is változnunk kell”.
A svéd politikus szerint a lapokat olvasva az embernek az a képzete támadhat, hogy az európaiak többsége ellenzi a szabad kereskedelmi megállapodást, de ez egyáltalán nincs így; az emberek többsége a felmérések szerint támogatja az egyezményt, mindössze 3-4 olyan tagállam van, ahol más a helyzet.
A leggyakrabban támadott az államok és a befektetők jogvitáit rendezni hivatott mechanizmus, amelynek keretében a befektetők választott bíróság elé citálhatják a megállapodás részes államait. Ez a mechanizmus sok kereskedelmi megállapodásnak részét képezi, Malmström szerint pedig a bizottság arra törekszik, hogy modernizálni lehessen annak érdekében, hogy a befektetők ne élhessenek vissza vele.
A kereskedelmi biztos elmondta: a cél az, hogy a külföldi befektetők ne kérdőjelezhessék meg az államok szuverén jogát, hogy szabályozóként lépjenek fel a piacon, mindenképpen azt az elvet kellene érvényesíteni, hogy a vitában alulmaradt fél állja az eljárás költségeit, valamint a nemzetközi fellebbvitel lehetőségét is meg kellene teremteni, miután a választott bíróságok döntései ellen általában nem lehet fellebbezni.
Malmström ismét megerősítette, hogy az uniós adatvédelmi szabályok nem képezik alku tárgyát, függetlenek a TTIP-től. Az uniós szabályoktól elkülönülten folyik egyeztetés Washingtonnal egy adatvédelmi keretegyezményről.
Az uniós kereskedelempolitika céljaként Cecilia Malmström a fenntartható jólét előmozdítását nevezte meg, valamint a szegényebb országok fejlődésének előmozdítását, összhangban az európai értékekkel, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása.
„Jobban járunk, ha a piacok nyitottak a kereskedelem számára” – nyomatékosította a svéd uniós biztos.
