Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy koncentrálják a források felhasználását, és világos fókuszokat fogalmazzanak meg a vállalkozások számára. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a 2007–1013. közötti uniós fejlesztési ciklusban 17 operatív programban szerepeltek a forrás felhasználási lehetőségek, ezt a 2014–2020-as időszakra 10-re csökkentették, ezek közül többnyire három – a GINOP, a TOP és a VEKOP – tartalmazza a vállalkozások pályázati lehetőségeit.
Kitért arra is, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakban csak a legindokoltabb fejlesztéseket támogatják. A 2014–2020-as időszakban lényeges változás a korábbihoz képest, hogy a rendelkezésre álló forrás, azaz 12 ezer milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország, és az előző időszaki 84 százalékról 40 százalékra csökkenti az államnak szánt forrásokat – mondta Csepreghy Nándor. Jelezte azt is: az állami beruházásoknak azonos minőségű hozzáférést kell biztosítaniuk a szolgáltatásokhoz az ország különböző területein, illetve csökkenteni kell a vidék Magyarországa és a központi régió, illetve a vidék Magyarországa és a megyeszékhelyek között megtalálható különbségeket a közszolgáltatásban.
Az ellenzéki párt csütörtöki közleményében – egy, a 444.hu-n nyilvánosságot kapott uniós jelentésre hivatkozva – azt írta, szerinte egyértelmű, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány hazudott az Európai Bizottság jelentéséről, hiszen a túlárazott és szabálytalan projektek 2012 utánra tehetők. Az Együtt szerint a 700 milliárdnyi EU-forrás felfüggesztése a Fidesz és az Orbán-kabinet felelőssége.
Elmondta, hogy a korábbi fejlesztési időszakban a növekedést és a munkahelyteremtést a pályázatokban egymáshoz kötötték, a gazdasági válságban azonban a cégek a vállalt feltételeket nem tudták teljesíteni, ezért indokolt a két feltétel különválasztása.
Az új munkahelyek létesítése a jövőben elsősorban a mezőgazdaság, a turisztika és a gépipar területén várható uniós forrásból, és a támogatott különböző szektoroknál fontos szempont lesz, hogy egyre több magyar termék és szolgáltatás találjon külpiacot.
Az innovációra a mostani fejlesztési ciklusban 750 milliárd forint uniós támogatás várható a 2007–2013-as időszak 250 milliárd forintjával szemben – ismertette a helyettes államtitkár. A cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre, így a gyógyszeripar, járműgyártás, informatika ágazatok támogatása lehetséges ebből a forrásból, illetve az innovatív kis- és középvállalkozói szektor mellett a kkv-kal együttműködő nagyvállalatok, valamint a hazai kutató-fejlesztő egyetemek is részesülhetnek ebből a lehetőségből.
A pályázati rendszer átalakítása az uniós elvárásokat is szem előtt tartja, és nem jelent túlzott terhet a vállalkozásoknak – jelentette ki a helyettes államtitkár. A korábban gondot jelentő utófinanszírozásra megoldást kínál például az, hogy a köztartozással nem rendelkező teljes üzleti évet lezáró vállalkozásoktól nem kérnek biztosítéknyújtási kötelezettséget, a legtöbb pályázatnál a beruházás indulásánál előleg lehívással lehet élni, az önrészt pedig a projekt utolsó fázisában kell biztosítani, addig pedig a beruházással lehet hitelfelvételhez szükséges fedezetet is előteremteni – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
