Eltűnőben van a középosztály

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint a 2001 és 2011 közötti időszakban csökkent a középrétegek társadalmon belüli aránya – közölte az erről szóló elemzés szerkesztője a kutatás eredményeit bemutató tanácskozáson csütörtökön Budapesten.

VZ
2015. 04. 16. 12:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Huszár Ákos közölte: az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban egyaránt nőtt a magas presztízsű szellemi foglalkozást űzők, a felső- és a középvezetők, illetve a képzettséget nem igénylő munkát végzők és a leszakadók aránya, vagyis a tíz évvel korábbinál kevesebben tartoznak a középrétegekhez.

Hozzátette, hogy egy 2001-ben a népszámlálási adatok nyomán készült rétegződéskutatással összehasonlítva végezték el az elemzést. Az adatokból kiderült, hogy tíz év alatt tovább polarizálódott a társadalom szerkezete.

Záhonyi Márta, A társadalom rétegződése című kötet egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a foglalkozási csoportok arányának változása tükrözi a társadalom szerkezetében bekövetkezett gazdasági változásokat. Nőtt a magas képzettséget igénylő foglalkozást űzök száma, és elsősorban a gazdasági válság nyomán csökkent az iparban dolgozók aránya. Ugyancsak csökkent a vállalkozók száma, elsősorban azoké, akik csak önmagukat foglalkoztatták.

Tíz év alatt növekedett a foglalkoztatottak száma, a nyugdíjkorhatár emelkedése nyomán elsősorban az 50–74 éves korcsoport esetében. Ugyanakkor csökkent a 15–24 évesek, vagyis a fiatalok foglalkoztatási rátája – tette hozzá.

Jelentősen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya, még a betanított munkát végzők körében is. Ez azt jelenti, hogy a magasabban kvalifikáltak egyre inkább kiszorítják az alacsony végzettségűeket a munkaerőpiacról – mondta a kutató.

Hunyadi Zsuzsanna, aki az inaktívak, vagyis a munkanélküliek, nyugdíjasok, gyerekek, tanulók csoportját vizsgálta, arról szólt, hogy a vizsgált időszakban 6,5 millióról 6 millióra csökkent az inaktívak, ugyanakkor 150 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.

A nyugdíjasok voltak a legképzettebbek, de például a munkanélküliek között is megduplázódott a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya – mondta a szerző.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese hangsúlyozta: az a céljuk, hogy Magyarországon is egyre inkább elterjesszék a tényekre alapozott döntés kultúráját.

Ehhez pedig izgalmas elemzéseket kell készíteni; ennek érdekében született a most bemutatott kiadvány is – mondta az elnökhelyettes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.