A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics a közép- és kelet-európai térségről összeállított, hétfőn ismertetett havi prognózisában közölte: az általa alkalmazott növekedéskövető számítási modell (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy februárban a magyar bruttó hazai össztermék 3,5 százalék körüli ütemben növekedhetett éves összevetésben, vagyis valamelyest még gyorsulhatott is a tavalyi negyedik negyedév 3,4 százalékos éves szintű átlagnövekedéséhez képest.
A ház elemzői szerint ugyanakkor már vannak jelei annak is, hogy a növekedés lassulhat a következő hónapokban. Az egyik ilyen jel az államháztartási hiány csökkenése az idei első negyedévben, valamint a foglalkoztatás bővülésének jelentős lassulása az állami szektorban, ami a költségvetés szigorodására vall a kiadási oldalon.
Más nagy londoni házak is hasonló növekedési pályát valószínűsítenek a magyar gazdaságban, bár az egész éves növekedési ütemről szóló előrejelzésekben jelentős eltérések vannak.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének áprilisra szóló globális prognózisa is azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság aktivitási adatai jelentősen javultak az év elején. Ennek alapján a ház az idei első három hónapra 3 százalékos negyedéves összevetésű, szezonális kiigazítással éves szintre kivetített magyar GDP-növekedést vár.
A cég londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy erre az előrejelzésükre felfelé ható kockázatok érvényesülnek, tekintettel a vártnál erőteljesebb euróövezeti növekedésre, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjának kiterjesztésére, valamint az alacsonyabb energiaárakra. A JP Morgan elemzőinek számításai szerint a devizaalapú hitelek ügyében hozott intézkedések – és a háztartások elkölthető jövedelmi hányadának ebből eredő növekedése – 0,2 százalékpontot adhat hozzá a magyar gazdaság növekedési üteméhez.
A ház mindezekkel együtt is a tavalyinál lassabb, 2,8 százalékos növekedési ütemet vár Magyarországon az idei év egészében. A londoni elemzők szerint ugyanis a tavalyi növekedés fő hajtóerői közül a választások előtti erőteljes költségvetési ösztönzés, a gépjárműszektor termelésének fellendülése és a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye az idei év növekedésére várhatóan már kevésbé hat.
