Tovább szigorította az Országgyűlés az elszámolási törvényt. A Gulyás Gergely Fidesz-képviselő és három frakciótársa által megfogalmazott módosítás célja, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján befoltozzák a törvény azon lyukait, amelyeket kihasználtak a pénzintézetek. A változtatások egyike kiterjeszti az elszámolási kötelezettséget azokra az esetekre, amikor nem áll elegendő adat a bank rendelkezésére az elszámoláshoz. Ehhez a jegybank által jóváhagyott egyedi módszert kell használnia a pénzügyi szolgáltatónak. A jogszabály egyúttal arra is felhatalmazza a jegybankot, hogy fogyasztóvédelmi eljárás során ellenőrizze az egyedi számítás helyességét. A Tisztelt Ház nevesített néhány olyan magatartási formát is, amellyel igyekeznek kibújni az elszámolás alól a pénzintézetek. Ilyen például, amikor nem ismerik el a szerződés fogyasztói jellegét, s ezzel akarnak kibújni a pénz-visszatérítési kötelezettség alól. Újdonság az is, hogy az elszámolási másolatra jogosult adóstárs és kezes is vitathatja az elszámolólevélben foglaltakat. Az LMP támogatja, de egyben kevesli is a megszavazott törvénymódosítást. A párt nemcsak a lakossági, hanem a vállalati devizahiteleket is forintra váltaná, s problémásnak tartja a forintosítás és az elszámolás közötti törlesztés meghatározását.
Eközben hétszázezren már át is vették a bankok által kiküldött elszámolólevelet – áll a Magyar Posta legfrissebb közleményében. Mostanáig a várhatóan mintegy kétmillió küldeményből 1,2 millió levelet juttattak el a pénzintézetek a postához. A várható nagy rohamra kiemelten készülnek a postások, hiszen megerősített állománnyal sok helyütt szombaton is kiviszik a küldeményeket. A törvény szerinti utolsó napon, azaz április 30-án feladott leveleket a hosszú hétvége miatt várhatóan május 4-én juttatják el a címzettekhez a kézbesítők.
Az értesítőlevelek kézhezvételét követően érdemes ellenőrizni az abban foglalt elszámolást. A levél részletesen tartalmazza a tisztességtelenül felszámolt összegen kívül éves bontásban a tényleges tőke- és kamatbefizetéseket, illetőleg hogy annak visszafizetésével nem került-e hátralékba az ügyfél, valamint hogy mennyi a szerződés megszűnésekor a tisztességes kamat. Az ügyfél ezeket az adatokat könnyen összevetheti a birtokában lévő havi elszámolódokumentumokban szereplő tőke- és kamatfizetési összegekkel.
A visszajáró összeget először a tőketartozásból írják le, aminek köszönhetően csökken a havi törlesztőrészlet. Ha a jogtalanul felszámolt összeg magasabb, mint a tőketartozás, úgy a különbözetet jóváírják az ügyfél bankszámláján. Annak, akinek már kifutott a hitelszerződése, vagy egyéb okból megszűnt a bankszámlája, közölni kell a hitelt nyújtó bankkal, milyen számlára vagy lakcímre kéri a neki visszajáró összeget. Ha pedig valaki nem ért egyet a bank által kiküldött elszámolással, úgy harminc napon belül reklamálhat a pénzintézetnél. Amennyiben hatvan napon belül nem orvosolják a panaszát, akkor Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.
Szakértők azt ajánlják, hogy az értesítőlevél kézhezvételét követően az adósok szánjanak időt a banki ajánlatok áttekintésére, mert szinte az összes pénzintézet piacot szeretne hódítani a forintosításra és az elszámolásra építve, s ezért egymásnak ígérnek alá, csak hogy új ügyfeleket szerezzenek. A hitel- és bankváltást segíti elő a törvény azon paragrafusa is, amely szerint az elszámolásról szóló levél birtokában bankot váltó ügyfélnek nem számíthat fel semmiféle költséget az elengedő pénzintézet. Szerencsés esetben a kiváltó hitelt kínáló bank sem támaszt különleges feltételt, s a szokásos költségeket is átvállalja, vagy utólag visszatéríti az ügyfélnek. Így nem kell számolni például az egyébként általánosan jellemző szerződéskötési díjjal, értékbecslési és közjegyzői díjjal, valamint egyéb költségekkel.
