A Nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia bemutatásának zárórendezvényén az államtitkár hozzátette: a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak támogatásainak a kihasználása azért is fontos, mivel azt követően már kevesebb támogatás jut erre a területre. Az államtitkár kiemelte: a parlament előtt van az a gyorsítócsomag, amely a beruházások engedélyezésénél párhuzamosan futó engedélykiadást ír elő.
Jelenleg ugyanis a hatósági engedélyezési eljárások egymást követik, így az átlagos előkészítési idő hat és fél év, a kormány ezt akarja két évre csökkenteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisajátításoknál – amennyiben csak az árról folyik a vita – az nem lehet akadálya a beruházás megkezdésének.
Becsey Zsolt, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára Magyarország sajátos helyzetére példaként hozta, hogy még tart az egyéni és a közösségi közlekedés felzárkóztatása az uniós szintre, megemlítette az ország tranzit jellegét, azt, hogy európai korridorok haladnak keresztül a területén, és feladatnak nevezte a Budapest-központúság oldását.
Kiemelte a megvalósult beruházások megfelelő működtetését is. Szalóki Flórián, az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2013 végéig tartott korábbi uniós költségvetési időszak KÖZOP programjából 2700 milliárd forint értékű közlekedési fejlesztés valósult meg.
Az új költségvetési időszak IKOP programjában 1500 milliárd forint szerepel erre a célra, de a korábbi nagyobb összeg nagyon „kivasalta” a mélyépítő ipart – tette hozzá a helyettes államtitkár. Megemlítette Szalóki Flórián azt is, hogy 2020-ig elsőbbséget élvez a közlekedés fejlesztésében a vasút, és felidézte, hogy Budapest 180 milliárd forintot kap a tömegközlekedés fejlesztésére.
