Stagnál a hazai szélenergia-ipar

Akár hatszor annyi szélturbinák által termelt áramot is elbírna a hazai villamosenergia-rendszer.

Érthetetlen, hogy Magyarországon már csaknem egy évtizede nem engedélyezik a hatóságok az új szélerőművek telepítését, amikor a hazai villamosenergia-hálózat akár hatszor annyi „zöldáram” befogadására is alkalmas lenne, mint amennyit most termelnek a szélturbinák – nyilatkozta lapunknak a Magyar Szélenergia-ipari Társaság elnöke.

Lendvay Péter elmondta: jelenleg mintegy 330 megawattot tesz ki a hazai szélfarmok kapacitása, ám teljesítményüket akár 2000 megawattra is lehetne növelni anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. Vagyis szerinte nem állja meg a helyét az érv, miszerint azért nem létesülhetnek újabb szélerőműparkok idehaza, mert felborítaná a hálózat működését az időszakos bekapcsolódásuk a villamos energia termelésébe, illetve a leállásuk. A szélturbinák be- és kilépését a rendszerbe ugyanis ki lehetne egyenlíteni a hazai erőművek megfelelő szabályozásával, illetve az importált és exportált villamosenergia-mennyiség szükség szerinti változtatásával.

Az elnök megjegyezte: a kormányzat is elismerte, hogy lenne még helyük új szélturbináknak a hazai áramellátó rendszerben. 2010-ben ugyanis újabb 410 megawatt szélturbina-kapacitás telepítésére hirdettek pályázatot, amelyet később érthetetlen okból visszavontak. Így utoljára 2006-ban adott ki engedélyt a magyar szakhatóság szélerőművek létesítésre, s 2010-re épült meg az utolsó ilyen turbina. Azóta az országban csak az addig elkészült 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal.

Lendvay Péter úgy véli: a szélfarmok telepítésének blokkolása is hozzájárul majd ahhoz, hogy hazánk nem lesz képes teljesíteni az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségét, amely szerint 2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnünk a megújuló források részesedését a hazai energiatermelésben. Jelenleg az újratermelődő energia – nap, szél, geotermális, illetve egyéb zöldforrások – részesedése öt százalék alatti hazánkban. Ezen belül a szélenergia aránya mindössze 1,5 százalék körüli.

A szakember szerint a kormányzatnak segítőkészebben kellene hozzáállnia a környezetbarát villamosenergia-termeléshez, és több engedélyt kellene kiadnia a szélfarmok telepítéséhez. Mindezek mellett a mostaninál sokkal kiszámíthatóbb gazdasági és jogi környezetet volna szükséges teremteni ahhoz, hogy a befektetők kedvet kapjanak az általában 12-15 év alatt megtérülő szélturbina-telepítésekhez.

– Jelenleg az egyik legnagyobb probléma a szélenergia-szektorban, hogy sem a kötelező átvételi rendszer keretein belül értékesíteni kívánó beruházók, sem pedig azok az ipari felhasználók, akik saját célra szeretnének villamos energiát termelni, nem kapnak úgynevezett kiserőművi összevont engedélyt új turbinák létesítésére – erősítette meg Csákány Gábor, a szélenergia-ipari beruházásokkal foglalkozó NRG Systems Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint mihamarabb szükség lenne a jogszabályi háttér kidolgozására, hogy ipari fogyasztók saját felhasználási céllal telepíthessenek szélerőműveket úgy, hogy a közcélú hálózatról és saját erőműveiktől is vételezhessenek egyidejűleg villamos energiát. Emellett legalább ennyire fontos, hogy új szélerőművek létesülhessenek az úgynevezett kötelező átvételi rendszeren belül is, mert ez az európai országokban a fejlődés fő iránya.

A kötelező átvételi rendszer úgy működik, hogy a szélturbinák által termelt áramot kötelező jelleggel átveszi a hazai áramhálózat működését szabályozó Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. A termelők azonban csak azért az árammennyiségért kapják meg a kiemelt árat, amelyet az úgynevezett termelési menetrend szerint állítanak elő. Ezt egy nappal előre kell leadniuk az átvevőnek. Így, mivel a szél kiszámíthatatlanul fúj, a szélturbina-üzemeltetők bevételei is bizonytalanok. Évről évre akár tíz százalékkal is eltérhetnek a szélfarmok bevételei a széljárás változása következtében. Ez gyakran azért okoz gondot, mert a turbinák zömének a telepítését hitelből finanszírozták a tulajdonosok, amit viszont pontosan kell törleszteniük. Számos szélpark gazdája a beruházásához devizahitelt vett fel, amelyet a legtöbben a 2008-as pénzügyi válság után rövid időn belül forinthitellé alakíttattak át. Ennek eredményeként jó részüknek sikerült elkerülni a veszteségessé válást. Iparági hírek szerint csupán egy befektető volt kénytelen megválni a szélfarmjától azért, mert nem tudott idejében szabadulni devizaadósságától.